Azt vettem észre hogy a jobb tenyerem mindig sokkalta hidegebb mint a bal. Talán mert a bal közelebb van a szívemhez?:) Most is,s ez egyre gyakrabban van,még akkor is ha kesztyűt hordok.

http://www.youtube.com/watch?v=nfwWKCRth_A ez az egyik kedvenc zeném/kisfilmem, vagy nem is tudom mi ez.(summer 78) Yann Tiersen szerezte, mondjuk szinte minden darabja amit eddig hallottam nagyon egyforma stílusú, de azért mind tetszik. Még a hangulatuk sem tér el. Mondjuk nagyon jó ezeket a darabokat játszani zongorán, én is tudok három zenét tőle, és most próbálom megszerezni a negyedik kottát. Nem túl nehezek,de jól szólnak. Életemben ez volt az első "dejóhogytudokzongorázni" élményem,amikor megtanultam az elsőt. De most mennem kell, mert itthon mindig muszáj valamit csinálni még akkor is ha nincs semmi dolgom. Legjobb ha úgy teszek mintha mindig neurotikus lennék valami miatt. Így felelhetek meg az itthoni elvárásoknak, ez a tapasztalatom. Azért örülök hogy nem mindig vagyok itthon,csak hétvégeken. Persze azért itt is szeretek lenni, de sokszor elegem van.

Idő

Eddig a csendes-óceáni időre volt programozva a gépem. De most ezt is sikerült kiküszöbölnöm:) Ha már így képezgetek, be is rakok egy fess fotót rólam és Coriról. Annyit beszéltem már róla. (Vagy itt pont nem?) Mindegy ha igen, ha nem, most ő is itt büszkélkedhet ezentúl:)
A "beavatatlanokat" most elszórakoztatom Coriról(ritka aki a környezetemben még nem hallott felőle). Ő egy hamarosan kilenc éves magyar sportló, akinek anyjáról csak annyit lehet tudni amennyi Cori "személyi igazolványában" áll, se ez annyit takar: "Anyja: Ezüst
Akár még unikornisvér is csörgedezhet nemesi ereiben a kis utódnak:)
Cori (teljes neve CORINTHOS) apja viszont híres férfiú, nagyon sok csikót nemzett szerte az országban. Ennek köszönheti Cori a népes rokonságát,illetve fellengzős,ámde jól hangzó nevét. (Apja neve Corino)
Idén kezdtem el vele versenyezni, mindketten tapasztalatlan zöldfülűként vágtunk neki az idénynek. Ez meg is látszott eredményeinken, kivéve párat,azokon viszont nagyon jól éreztük magunkat. Cori kedvenc időtöltése a kajáláson kívül, mások (emberek és egyéb állatok) szórakoztatása.Mindig kitalál valami szerinte vicces dolgot, ami néha tényleg egész jó.
Az istállóban ahol él, megbecsült helyet foglal el, ő az egyetlen akinek sikerült leszerelnie a "felső rácsot" így ő bármelyik napszakban kitekinthet a folyosóra. Ez kielégíti nagyjából mérhetetlen tudásszomját, és kiváncsiságát. Így télen egy dolog hiányzik neki: a nagy legelő. Mikor jobb idő volt, több kilométer hosszú mezőn nyargalászhatott,most viszont téli-punnyadó-pihenő idejét tölti.
De azért szeretem nagyon,mert nem tudom elképzelni azt az élethelyzetet amikor nem érezné azt: minden úgy a legjobb ahogy van. Mondhatni áthatja őt a Feng-shui életérzés:)
na de mára ennyi elég is róla, főként hogy túlpörögtem most egy kissé. Elvégre melyik netezőt érdekli Cori toplistás hőstettei?
Úgysem olvassa senki a blogom. Mostmár tényleg lefekszem.

Heuréka

Végre! Két év (nem túl aktív) blogvezetés után,rátaláltam arra a gombra ahol képet lehet feltölteni. Ez egyszerűen lehengerlő teljesítmény tőlem.. Ennek örömére most be is rakok valami,nem túl értelmeset,csak hogy kipróbáljam működik-e a dolog nekem is:)
Eléggé szédítő mit ne mondjak, régen imádtam az ilyeneket. Volt is egy könyvem, az volt a címe: Na látod hogy látod? Nagyon szerettem. Ma szokatlanul alulteljesített az agykapacitásom,meg mostmár hajnali/éjjeli negyed 1 van,ezért jobb ha meg sem erőltetem magamat. Jóéjt minden embernek!
"Nem igaz,hogy a jó nem győzedelmeskedhet a gonosz fölött.Csak az angyaloknak is úgy kellene szerveződniük mint a maffiának." -Kurt Vonnegut. Kár hogy csak azután fedeztem fel munkásságát miután meghalt,de szerintem ez a költők,zeneszerzők, festők sorsa,amint meghalnak, rögtön nagyobb a kereslet a műveik iránt.