Na most ünnepelés zajlik, jönnek a nagyszüleim de ez nagy stressz-ennél már csak az rosszabb amikor mi megyünk hozzájuk. Egyébként nem olyan szörnyű, de Zsuzsa mamával egy légtérben megmaradni már fél óra erejéig is embert próbáló feladat.
Anya hozzá képest egy békés, elégedett bárány.

Már jó régóta nem szántam el magamat az írásra. Szerencsére jól sikerült az énekvizsgám, csak 2 lány kapott ötöst rajtam kívül.És mind Kőszegis tanítványok vagyunk. Viszont azóta nem énekeltem, kivéve a bencés karácsonyon, ami nagyon unalmas volt, 2 betlehemest is végig kellett néznem. De itthon nem visz rá a lélek hogy ebben a hideg zongorás szobában elkezdjek énekelgetni, meg olyan feszült légkör van így karácsony előtt hogy elveszi a dalos kedvem. Ma szemrehányást kaptam hogy nem vagyok elég szorgalmas, de egyszerűen itt nem szerettem soha énekelni ebben a süket teremben. És hegedülni sem. És most nem csak kifogásokat találok a semmittevésemre, mert tényleg így gondolkodom. Tegnap voltam a Művészetek Palotájában, Handel Messiás oratóriumát hallgattuk meg Dalmával.Szegény a végére teljesen kikészült, szerintem legközelebb nem fog velem jönni ilyen hirtelen felindulásból koncertre. Én is elfáradtam közben, nagyon hosszú volt, mondjuk számítottam rá, mert én tanultam ziren.
Most viszont mennem kell, mert megígértem Lilinek hogy elmegyek vele az esztergomi programjára.
És becsomagoltam pár kis ajándékot, rájöttem hogy szeretek ezzel bíbelődni. De a legviccesebb ahogy Berci csomagol,ki se látszik a szép papír a vastag szigszalagtól.(lehet hogy k-val vagy x-el írják)

Az engem sosem zavart ha sok ember olvassa a blogomat, de nem szeretem visszahallani a 2 hete még aktuálisnak mondható gondolataimat, mert fiatal vagyok, a nézeteim változnak, és nem kenyerem reflektálni a művemiről senkinek.
De egyébként már skizofrén jegyeket visel az internetes lenyomatom, mert 2féle blogot írok, amiből ez a jamlight.:)
De egyébként azt is a nyilvánosságnak szánom, ha valakit érdekel, csak szóljon és megkapja a magáétXD vagyis a címet.

A győri szomszédomnak van egy macskája akit kihasznál.
Vagy egy nő aki macskahangot használ.
A tévében meg Lagzi Lajcsi van a Legyen ön is milliomos!-ban.
De vajon miért gondolja azt hogy a brácsának 6 húrja van?

Vicces hogy múltkor azt írtam hogy sosem sírok szinte ha látnak mások, viszont rögtön a rá következő nap meg sikerült.. Mentségemre legyen mondva, megint azért mert dühös voltam. De legközelebb kizárom anyát az öltözőből. Meg kizavarom a sok pisi-kaki gyereket, mert nem jutok be soha sminkelni a mosdóba. Mert Komáromban voltam.
Kár hogy ez volt az utolsó előadás télen. Most kezdhetek haknizni, hogy ne legyenek üresek a hétvégéim. Jövő hétre máris igent mondtam egy Beatles-emlékkoncertre, ahol hegedülni fogok.
Most viszont mennem kéne Bertalotti szolfézs feladatot gyakorolni, ha nem hagytam volna otthon.. De nem baj mert már Gyöngyi néni (a tanárnő) tudja hogy kiEGYEnSúlyozott a teljesítményem.:S
És helyette is van mit olvasgatni, inkább InStyle magazint viszek az ágyba.

Ami meg nagyon jó: Találkoztam az Igazi Mikulással, elég szomorú hogy 17 év alatt először láttam ilyen élethű mikit, pont mikor már nem tud megingatni a hitetlenségemben.

Holnap lesz az utolsó előadás a lovasszínházban, ebben az évben. Bosszantó kis problémáim vannak,de nem ragozom. Elvesztettem a stílusérzékem az írásban :(
Ja és a nap vicce: Totya (elvileg irodalomtanár a konziban) be akar nevezni engem vmi szép kiejtés versenyre, holott elrendelte még tavaly az énektanárom hogy "javítsak egyes betűimen", ha kell menjek el logopédushoz is. Aztán el is mentem nyáron egyszer, de sikerült kifognom egy lélekbúvárt, aki inkább pszichológus volt, és elment tőle a kedvem, mert nem tudok megnyílni meg nem is akarok. Még sírni se sírtam soha, akkor ha láttak mások. Legfeljebb dühömben.Utána meg szégyenkezek.
Nagyon durva hogy elmúlt egy év tavaly óta, tisztán emlékszem az egy évvel ezelőtti dolgokra. A kutyánk valószínűleg meg fog halni a napokban, a Lili mondta. Szegény már nagyon elöregedett. A győri mamám is tavaly halt meg pont december 5-én.
Annyi sértődékeny ember vesz körül. Itt a házban pontosan 1 darab, de ezen kívül még sokan élnek a földön.

Olyan rossz ma a hangulatom. Még betegnek is érzem magam, és a holnapi nap terhe is nyomaszt. A zongoradarabomat csodával határos módon meg kéne tanulnom.De legalább tudom már az énekszövegeket mindenhová. Még az énekvizsgásakat is. Ki kell pihennem magam. Meg gonoszodnom is kéne még kicsit.
Ma rajtam landolt a telefon.

Ez volt az utolsó nap az őszből.Már igazából aludnom kéne, mert holnap irreálisan korán kell kelnem, de most eszembe jutott egy nagyon régi mappám, amiben rengeteg fantasy képet tartogattam évszakokról is többek között, sőt felleltem egy McDonalds-os képet, ahol még nagyon pici voltam.
És jó hogy még nem alszok mert még egy jo kis sms-t is kaptam ebben a pillanatban:)

Nemrég érkeztem haza, voltam valamiféle programon ma este, végül nem maradtam ott Győrben, pedig a Rómer Házban is jó zenekar játszott. Ahol most voltam az egy szülinap volt, de mielőtt bárki azt gondolná hogy valami tombolós házibuli az téved, mert ez inkább felnőttek társasága volt, és túl meleg volt a szobában. Énekeltem is Tenyával, ezért is mentem főként. De azért egész jó volt.
Előtte egész nap azt éreztem mintha valamiféle régi, kifakult fényképben léteznék, annyira tompák voltak a színek az egész napos ködnek hála. Ahogy sétáltam a vonatállomásról, olyan érdekes hangulata volt az egésznek, csak aztán kiábrándított a Spar világias neonfénycsöves felirata. Bár idén hiányoltam is az erős őszi levélullást stb, de aztán rájöttem csak az a probléma hogy nem is járok sosem a természetbe.
Na de hagyjuk , most fáradt vagyok és hülyeségeket írok.

B: Eszter milyen labellot használsz?

én: semmilyet nem használok

B:és nincs rózsaszínű labellod?

én: nincsen (haha-hehe..)

B:jovan akkor szia

Ezt az értelmes telefonbeszélgetést...

Ha nem lenne jó napom akkor még zenekar utáni sokkban haldokolnék.De hamar vége lett, így azonban az internet kiaknázott lehetőségeit bújom, elég unalmas most. De most legalább kitalálom a hétvégémet, mert nem akarok otthon gubbasztani. Főleg hogy az öcsém lehet hogy elkapta a csodás H1N1-et ami azért nem rémiszt meg túlzottan, de jobb inkább házon kívül maradni, nincsen kedvem a lázhoz meg hányáshoz.

És holnap nagyon kevés órám lesz, összesen 2, mert az énekem is elmarad, úszást meg már elintéztem a tanárnővel hogy ne kelljen járnom kora reggel a klóros-büdös-gyerekvisnyogós uszodába. Mert mentálisan többet árt mint amekkorát dob rajtam fizikumban.

Levelet kaptam, jó szarat XD

Kedves
Kérem, bocsásson meg nekünk, hogy zavarja a drága time.We a Tai Pingyang company.This egy elektronikus company.one legnagyobb nemzetkozi kereskedelmi nagykereskedok China.We foként eladni villamossági termékek, mint például laptop, LCD TV, kamera, mobiltelefon, MP4, és így tovább.
Tudunk biztosítani a kiváló minoségo és versenyképes ár, és minden olyan termék j?n a nemzetkozi garanciával. Ha van, kérjük, látogasson el honlapunkra: www.Seiol.com

(hát a fordítógép még nem elég profi)

Képtelen vagyok megtanulni latinul egy éjszaka alatt. Holnapra viszont tudnom kéne latinul a mise részeit de még csak a rövideket tételeket tudom, illetve a Gloriával küzdök, a Credot pedig meg sem próbálom már. Ez is betelít egy A4-es lapot. Nagyon sokat kell idén tanulnunk zirre (zeneirodalom általánosan elfogadott rövidítése), de ez a tanárváltásnak köszönhető.
A Zarában pedig fogok holnap venni egy cipőt, ami valószínűleg ugyanolyan hamar be fog ázni esős időben mint a mostaniak.
Kár hogy ami jól néz ki az nem tart sokáig.
Ma tök vicces volt, megtudtam hogy az a pasi akivel nyáron közöltem hogy szarul táncol,azóta heti négyszer jár táncot tanulni és már standard cipőt vásárol, meg jár latin táncra illetve még kétfélére.
Ma bemutatta a tudományát és sajnos már túlszárnyalt engem.XD

Ma egész délelőtt ugrattam 3féle lovon:) Ez is a komáromi edzésterv része, sőt még a temetőben is pózerkedtem Bercivel.A mellé beosztott egyénnek (KisKoczka) nem volt lovasőr egyenruhája, én meg a lovardában éppen végeztem,így sietősen fel kellett vennem egy kabátot hogy az újságba benne legyen 2 lovasőr alak, a parcellák lágy ölén.B. megígérte hogy kivisz Heleniummal vágtázni, mert versenysúlyban vagyok.Csak nem tudom megállítani szerintem.
Szerdán találkoztam P.Lillával Budaörsön, az Ikeában. Láttam egy szomorú családtörténetet is. Egy Ashton Kutcher klón fiú (kb. 28 éves) papucsként loholt kócos,slampos negyvenes felesége (!) mellett, aki mellett egy 8 év körüli gyerek mászkált. Biztos teherbe ejtette magát a nő hogy megkaparintsa az ifjút. Ez de gonosz. Bár nem kötelező a jegygyűrű magára vessen aki 20évesen házasodik.

Olyan durva hogy lovasszínház is egy hete volt és olyan mintha már ezer éve lett volna. Szürreális helyzetek tárháza. Valami felvillan aztán meg kifakul. Ezt remélem senki sem értette.:)
Most ide kapcsolódik hogy minden csak nézőpont kérdése mert ezt nem csak erre értem amit írok csak eszembe jutott hogy ma Berci mellé méredzkedtem és alacsonyabb voltam nála jópár centivel. Már régebben is megtettük, de így akkor szintén nem nőttem, hanem 171 cm maradtam. De mindig azt érzem hogy túl magas vagyok. Tök zavar- a modell cégnél meg mindig fellicitálják a centijeimet mert ott meg az a menő ha 176 lennék. Aztán mindig mehetek magassarkúban, mert ők meg lealacsonyoznak. Apropó Pejkó Gergő (fotós) tök érdekes képeket készített a maga portfóliójába, az "Alone" albumába, ami ilyen depressziós hangvételű fotósorozat és nem tudom mi okból de ebben az irányban megihlettem és engem hívott be elkészíteni a képeket. Úgyhogy modellt álltam a drogos képekhez. (Azért durva hogy ez jutott rólam az eszébe.) Pedig nem rí rólam le a szerencsétlenség meg az ALONE. Azért ezt a képet nem tenném fel alapértelmezettnek az iwiwen..Azért teszem a blogra. Mert a kép maga tetszik, csak ne én lennék rajta. Jah azt elfelejtettem mondani előtte megvontak a napi heroinadagomtól....

Visszatértem a pár napos távollétből, ilyen sokat még nem szálldostam 4 napon belül.
Edinburgh mellett voltam, egész jól éreztem magam bár néha jobb lett volna a ha nem akarnak minket ennyire szórakoztatni és egy-két unalmas kötelező programot szívesen kihagytam volna. A szeszgyár például nem igazán érdekelt, bár a végén vásárolhattam skót whiskey-t. Amilyen kevés napot voltam ott, ahhoz képest jó sokat vásároltam, de sokkal nagyobb a ruhaválaszték mint Magyarországon. És nem cáfoltak rá a sztereotípiákra a skótok, mert gyakran hangoztatták hogy "very expensive" mindenre. De körülbelül ez volt az egyetlen szófordulat amit teljesen jól megértettem, mert annyira furán ejtik ki a szavakat hogy nem igazán értettem miről akarnak velem társalogni. A végére már rájöttem a tökéletes stratégiára-nem szabad kérdezni semmit, mert úgysem indul be a kommunikáció, a válasz értésének híján. A németekkel sokkal jobban el tudtam csevegni angolul, ők amatőrül beszéltek amit könnyű érteni. Ez egy fesztiválféleség volt, ami 3 különböző nemzet megyéjéből gyűlt össze és kétévente van, de én most voltam először. Ment rajtam kívül egy másik énekes a sulimból, és néptáncosok is voltak, de őket előtte nem ismertem.Meg dobosok. A magyarok voltak a legjobb fejek.
Ma pedig voltam már lovagolni Corin, olyan jó volt, mert ugrattam is. Már annyira régen nem csináltam és most jól esett. Mondjuk nem volt tökéletes, de egyszer sem vert pedig sokszor nem éreztem mikor rugaszkodik el a földtől. Most picit visszagondoltam és pont tavaly ilyenkor hagytam fel a rendszeres ugróedzésekkel, mert átkerültünk Mányra és aztán már nem állapodtam meg egy edzőnél sem, és mindegyik az alapokkal akarta elkezdeni és igazából egy méternél nagyobbat meg normális kombinációkat nem is ugrottam már egy éve. Ez afféle ortopéd-év volt a lónak. Sőt Pistabá is kinyírta magát ugye.

Hajnalban utazok Angliába, onnan meg még átreppenek Skóciába:)

Hehe elfelejtettem a blogom jelszavát..És a végén anyám találta ki XD Tök ciki.
Az a baj hogy mindenki tudja a hülye jelszavaimat a környezetemben, csak én vagyok az aki elfelejti és még ennél is mélyebbre tudok süllyedni,mert folyton átváltoztatom őket, hogy ne tudja már azért mindenki, de persze én vagyok az aki totál összekavarodik és elfelejti. Mondjuk van egy-két bejáratott szavam ami mögé primitív számkombinációt biggyesztek hogy el ne felejtsem, de csak végleg összekavarodok.
De a legjobban azokat a számítógépeket utálom amik eltárolják a dolgokat, és akkor mindenki be tud lépni a nevemben, vagy ami még szörnyűbb, elkényelmesedek és elfelejtem a jelszavaimat, mert úgyis emlékszik rá a gép, és máshonnan már be se tudok menni.
Máltán meg egyik fiókomba nem tudtam belépni, mert az ottani billentyűzeteken nem voltak Ő,Í stb. betűk. Ezért csak egyszer próbálkoztam, utána inkább a lusta kis vírusos laptopommal szórakoztam.
Most már kezdek fázni , hogy tényleg ilyen őszies idő lett. Legalábbis itt Győrben. Anya most jött haza Firenzéből és elmondásai alapján ott még huszonfokok vannak, meg persze jó butikok, amikből nekem is vásárolt cuccokat. :D

Holnap meg megyek Pestre, suli helyett.
Egy olyan jó házat fedeztem fel, teljesen lakatlan az egyik épületrésze, a másikban is csak pár iroda meg egy műterem van a földszinten. A lift érdekes módon működik, de teljesen funkciótlan, mert lakatlan szobákhoz visz, ahol előttem pár ember már kiélte a művész hajlamait és egyik szoba feketére van befestve, és piros festéklabdacsokat vagdalt hozzá.
Egy másik szobában a fal lila, és narancssárga, meg vannak a tipikus elhagyatott-illatot árasztó feltöredezett padlójú helységek.
És rengeteg ablak.Elég kísérteties, de jól lehet bennük fotózni, és szerintem alkalmas hely egy alacsony költségvetésű művészfilm helyszínének is :D

Most leszoktattam magamat kicsit az írásról, majd később nagyobb kedvvel állok neki.

Úgy gondolom hogy most került lezárásra az életemben egy fontos boldog-szomorú-kimerítő szakasz, amit lehet könnyebb egy szóval kifejezni, szerelmes voltam majdnem egy évig. De ez nem volt olyan mennyei érzés, csak nagy ritkán éreztem magam szeretve.
De nekem ez volt az Első és sokat köszönhetek még így is neki. (Például miatta kaptak az addig üres közhelyeknek tűnő dalok némi tartalmat,ezáltal már el tudtam őket énekelni nem csak a kottát reprodukáltam.)
De ennek így kellett történnie,örülök hogy végre lett valami. Én nem vagyok annak híve hogy szépen kifakulunk egymás életéből...
Sok félreértés is esett köztünk, de remélem hogy nagyjából letisztázódtak a dolgok a te részedről is...

Van egy ismerősöm aki a külvilág felé más arcát mutatja mint amilyen valójában. Egy időre én is elhittem hogy stílusa valós személyiséget takar, amivel az önkifejezés egyik formáját gyakorolja. De sajnos rá kellett jönnöm hogy csak rejtőzködik mögé, mert paranoiás, üldözési mániája van. Csak még nem jött rá arra hogy akitől menekül az saját maga.

Még jó hogy én el tudok szaladni, ha nem is időben, de legalább gyorsan...

Eszter: Que estas haciendo?
Marcos A.:ahora estoy chateando con una chica muy linda
:)

Tegnap este elmentem valamiféle egyetemi buliba ahova csak egyetemisták mehettek, de tőlem nem kértek diákigazolványt csak mondtam hogy elsőéves vagyok, szépen mosolyogtam és máris rám rakták a piros karszalagot. A Lili is jött, sőt kivételesen ő vett rá hogy menjek és hamisítsam a statisztikát. Már eleve fáradt voltam, mert előtte lovagoltam, most éppen Komáromig mentem, tök jó közel van Mányhoz képest innen. És ma egész nap undi meleg volt. Volt infoórám ahol a tanár a japántudásával menőzött végig, meg a Finale kottaíró programmal kellett egy darabot írnunk. Az enyémnek Esti utcakép lett a címe és kb. 5 ütemből áll, egész szép kivéve az utolsó akkordot amire már csak bebogyóztam valamit mert meguntam. Öt ütem után..Nem vagyok zeneszerző alkat.

Két nap alatt ekkora metamorfózison mentem át:D
Na jó skizofrén is vagyok, de hát ezt mindenki tudja, a harmadik énemen kívül. (:
Az ember tudja manipulálni a külsejével a többieket.Elég stílust váltanom és máris más kasztba tartozom. Amint felveszek egy cukicuccot, az IQ szintem lecsökken 50 pontot.

A szombat esti esküvőn sajnos elég hideg idő volt, de a templomban jól sikerül az éneklésem (ave maria), Orsi a menyasszony meg nagyon szépen nézett ki. Magassarkúban kicsit magasabb volt mint az unokabátyám, de jó festettek egymás mellett. Sajnos a bulin szörnyű lagzizene volt és nem tudtam magamon erőt venni hogy erre táncoljak. A násznép átlagmagassága minimum 185-190 cm volt, és én még magassarkú cipőben is alacsonynak éreztem magam. Van egy másodunokatesóm akire nem is emlékeztem, de 210 cm, mellette még apa is eltörpült.
Azért durva hogy unokabátyám megházasodott,ő volt a boldog agglegény a családban.
Ezek után a reggelem borzalmas volt, ennyire sosem éreztem magamat másnaposnak, pedig nem is ittam szinte semmi alkoholt, ezért biztos hogy valami front vagy rossz kaja volt a dologban. Amint felkeltem rögtön bevettem vmi hányáselleni gyógyszert, és még szédelegtem is. Aztán visszaaludtam és délig regenerálódtam.
Délután az öcsém beköltözött a bencések koleszába, bár a szobatársaival nem találkoztam, van egy Antal és egy Dani.
Az évnyitóra ottmaradtunk,ami egy mise volt, de az valami szörnyű élmény volt, mostanában ha beülök egy misére mindig alfa-állapotba kerülök és nem tudom nyitva tartani a szemem, és mindig fel kell állni,szóval nem tudom átadni magam a teljes relaxációnak, az alvás és az ébrenlét határmezsgyéjén lavírozok. Ez nagyon fárasztó! De legalább volt ülőhelyem, azon a levegőtlen helyen, mert elszívta a sok ember az oxigént. Közben azon morfondíroztam hogy minek van az előttem lévő szószék tetején egy arany ördög, vagy Mózes szarvakkal.
Este voltam koncerten pihenésképpen, ahol sok szerb rézfúvós játszott, macskajaj-szerű zenéket. De legalább jól tudott trombitálni a frontember. Kicsit hűvös volt, bár ez szubjektív mert én ma egész nap majd megfagytam, pedig perzselt a Nap. Lehet vámpírrá váltam:)

Most energiatartalékaim végére értem, még csak kilenc óra van és tökfáradt vagyok, de 4 óra vizsgázás egy poshadt teremben nagyon letompított. Ennél jobb szó most nem is tud az eszembe jutni. Azért sikerült facebookon összevesznem Lucával és felköszöntöttem Giuliot, de ennyi bőven elég az olaszokból mert fárasztóak és ha belegondolok hogy ott még nagyobb hőség van....

Kiderült hogy az iskolámban, ebben a patinás intézményben már az év elején is nagy fejetlenség uralkodik. Sosem tudnak semmit megszervezni... Az évnyitó inkább kedd reggel lesz, eltérve az eredeti konstrukciótól. Szóval hétfőn nézhetek ki a fejemből, mert még el sem kezdődik a tanítás :)
Vagy tartok egy városnézést, talán már befejezték az utcatördeléseket. De szerintem még alig lesz osztálytársam Győrben aznap.

Éppen Pálmánál vagyok, és gondoltam írok pár sort. Holnap megyek az írásbeli nyelvvizsgára, majd este tanulok rá. Egyébként is tagja vagyok az "Akik mindent az utolsó percre hagynak" csoportnak facebookon. A szóbeli az egy poshadt BME-s épületben volt, két klimaxos nőci beszélgetett velem, a sportokról, meg a televízióról.
Kezd zsúfolttá válni a hetem, mert holnapután Győrbe megyek az unokabátyám esküvőjére (végre felvehetem a ruhám:D), vasárnap meg már nem jövök haza, hanem maradok Győrben és végigbambulhatok 2 évnyitót is. Az egyik a sajátom, ahova feltétlenül el kell mennem azt mondták, a másik meg a bencés sulis ahova az öcsém megy és mivel az misével van egybekötve, így egy füst alatt elintézem a búcsúzkodást, meg a hitbéli megtisztulást... ez azért túlzás, mivel egész nyáron alig voltam templomban, de mindegy. Azért kíváncsi leszek mit fog Marci kezdeni egyedül a suliban. Most viszont már én is várom az iskolát, megtudtam hogy egyik barátnőm az osztálytársam lesz (aki Madridban tanult).

Holnap megyek nyelvvizsgára.
Elég gáz így világgá kürtölnöm, főleg, hogy nem nagyon bízok a tudásomban, a nyelvtani rész felét csak tippelni tudom.Úgyhogy most elkezdtem időt húzni,mindenféle elfeledett honlapot meglátogatok, és telik az idő. Pedig most kénytelen leszek legalább a szituációs gyakorlatokat átnézni, vagy hogy milyen témákról lehet szövegelni. Azért ettől a részétől nem félek a dolognak,mert beszélni bármiről tudok mindig :D

Tegnap megint volt lovasszínházas előadás, a változatosság kedvéért augusztus 20. környékén az István a király-t adtuk elő. Én voltam benne Réka :) Szeretem ezt a szerepet.
Azért az kár hogy a női karakterek a darabban nem olyan kidolgozottak, és egy pörgős számot sem írtak nőknek. (Mondjuk Rékánál ez furán is jönne ki.)

Most nagyon sok ismerősöm eljött,jólesett.

Utána meg még ott maradtam a darab utáni bulin,amit a lovardában tartanak.

Ilyen "szintetizátor-ének-lagzi'" stílusban szolgáltatta a zenét a muzsikus. És Timinek meg most volt a szülinapi italfogyasztós-ámokfutása,amibe be kellett szállnom :P
Jókat táncoltunk, és utána még a komáromi Flamingó diszkóba is elmentem néhány emberrel, ezen a helyen erősen retrós számokat játszottak, és összefutottunk pár lovasruhás (sarkantyú, csizma,lovasgatya) egyénnel akik korábban léptek le a lovardából. De hamarosan a hely bezárt, meg megérkezett az A+A/B különítmény, akik nagy szerencsétlenségükre találkoztak "Nyuszival" aki nem tudom ki, de nem igazán örültek hogy észre lettek véve általa.
Majd hazamentünk és éjjel lett...aztán pedig reggel :P

Végezetül most igen jó hangulatban vagyok, bár egyre bonyolultabb körülöttem a lét, de hát élem az életem és azt teszem ami jól esik.
Most meg szerintem elmegyek és pihenek egy jó nagyot.

Most nagyon tétlen hangulatban leledzek és ez nem jó. Úgyhogy inkább leírom hogy milyen jó volt pénteken a szigeten. Lillával Pesten találkoztam, majd miután a nagy esőt átvészeltük a Mammutban, beléptünk a Sziget területére, ahol jó atmoszféra uralkodott. (Ezt az atmoszférás cuccot a finnektől idézem.)

Sokat gyalogoltunk egyik helyről a másikra, még most is izomláz gyötör:)
Ismerőssel nem találkoztam,mert olyan sok ember van fenn, de például egy popénekes-diszkós hangulatú koncerten megismerkedtünk hollandokkal.
Megnéztünk egypár sátrat még a délután folyamán, illetve egy szívószálakkal kidekorált fazon is színesítette a programunkat.

Este elmentünk a Nagyszínpados koncertre, ahol hihetetlenül tombolt a közönség, könnyű volt eltávolodni egymástól, ugráltak meg lökdösődtek a Prodigy-n. Aztán találtam magamnak egy őrzőangyalt egy francia fiú személyében, aki tipikusan franciás volt,nem volt felfokozott idegállapotban, hanem józanul szemlélte az eseményeket és néha kamerázott. Amikor elkezdtek löködni ilyen-olyan mámoros csapatok akkor összekapaszkodtunk, egy csomószor egyébként is neki taszítottak. És tök jó magas is volt. Steven-nek hívták ennyit tudok róla összesen,meg hogy hol lakik. Azért jó volt hogy fedezékbe vonultunk eléjük (ketten voltak) mert visszafogottan buliztak..

A koncert után, elmentem Lillával másfelé, aztán hívtak minket csocsózni finnek, akikkel megtárgyaltuk angolul hogy nyelvünk ugyan hasonló, de egy kukkot nem értünk a másik szavaiból. Ők nagyon kedvesek voltak, a legviccesebb az egyik fiú neve volt Jukka-Pekka.
Aztán holmi magyarok meg már rólunk is azt hitték hogy finnek vagyunk, így angolul beszélgettünk, ez nagyon szórakoztató volt.
Voltunk táncolni is, már meg nem mondom hol, és ott 2 olasz kérdezett tőlünk valamit (talán öngyújtót kértek), és rögtön megkérdeztem hogy: Rómából jöttetek? Ők meg csodálkoztak hogy ezt honnan tudjuk, de egyébként onnan hogy Máltán már profi népességcsoport-analizátorok lettünk. Sétáltunk az utakon és Lilla mondta nekem: franciák,olaszok, svédek. És mindent kitalált,mert mikor közelebb jöttek azon a nyelven beszéltek:)
Ja és mindenki tőlünk kérdezte az irányt mindenféle sátorok felé, nem mintha mi tudtuk volna.
Annyira elfáradt a lábam hogy a végén már le kellett ülnöm, és még azóta is csak regenerálódom.
(A képen a koncert utáni hangulat..)

Ma valahogy nem vagyok képes kikelni az ágyból és még hideg is van.

Mostanában ha lóra ülök általában az a vége hogy csuromvíz leszek. Ma még a bugyim is vizes lett. Komáromban kimentünk terepre és az esőfelhő mindig követett minket. De a környező helyeken mindig szép bárányfelhők látszódtak, kb 2 perccel miután mi elhaladtunk arra, a szakadó esőben.
Holnap meg szigeeeet Lillával és ha szerencséje van Péterrel.
Ők Pécsről jönnek fel, Lilla kiszámolta hogy nekem időben jobban megéri New York-i boyfriendet tartani mint pécsit, mivel míg elrepülök Amerikába az 6 óra, de ha vonattal el akar jutni Nyergesre egy ambíciózus fiatalember, az 12 óra, annyi az átszállás XD

Utálom a tutyimutyi félénk alakokat, akik kimaradnak a jó bulikból, csak azért (és még maguknak sem merik bevallani) mert félnek a következményektől. Gyávák és ehhez gyártanak nekik tetsző ideológiákat.
Igazából nem is ismerek sok ilyen embert,csak egy elenyésző hányada az ismerőseimnek ilyen, de most ezt gondoltam itt közzéteszem.

Délelőtt voltam a lovardában, lovaglás közben ránkszakadt az ég, és csuromvizes lett a pólóm, akadály után egyből beügettem a ló boxába, semmi leléptetés meg ilyesmi. Cori még nagyon akcióban érezte magát ott benn, forgó szemekkel úgy nézett rám mint egy csatamén. De élvezte a helyzetet. Annyira eláztam, hogy a pólóm helyett egy régről ottmaradt kardigánt vettem fel, majd fél óra múlva észleltem hogy igen mély dekoltázst kölcsönöz nekem ez az összeállítás. Így visszagondolva talán ezért beszélgetett el velem a böndefecó a Szellő kiképzéséről...XD Mert máskor nem igazán érdekli őt ez. Meg én is csodálkoztam hogy most mi van? Sosem erőltetem hogy üljön fel rá.
Délután elment a család női részlege Pálmával kibővítve Budaörsre vásárolni.
A Decathlonban elkövettem egy emlékrablást, mert a faliújságon megláttam egy 2005-ös fotót Mexről, amint ugrat rajta Franci egy oxert és a háttérben Pista bá áll...
Sikerült észrevétlenül leoperálni és észrevétlenül távoztam a helyszínről. Most ezt a képet nézegetem:) Úgy sajnálom szegény Mexet, mindenféle kis béna kezdő csajszika lovagolja most a nyergesi lovardában. És PK versenyekre kényszerítik,amikor is neki simán még B3-A1-ben lenne a helye. (Az viszonylag jó kategória.)Persze nem ezekkel a gyerekekkel.

De legfőképpen Pista bácsi miatt tettem mindezt,nem bírtam elviselni hogy ott legyen, és ne nálam. Ez olyan hozzá méltó tett volt, biztos ő is ezt tette volna a helyemben ha én haltam volna meg és ő pillant meg engem egy képen. Biztos elteszi emlékbe... Ja és azt még a szülinapomkor nem tudtam de aznap halt meg. Mondhatni lelki társam volt:) És annyit kiabáltunk egymással, meg perlekedtünk minden kívülálló azt gondolta volna hogy utáljuk egymást.De igazából nagyon kedvelt és tehetségesnek ítélt. Mondjuk már fél éve nem beszéltem vele, a Lili nem szerette őt.De sajnos utána már nem találtam jó lovasedzőt. Persze Pista bá sem volt tökéletes, rengeteg hibája volt, de egyszerűen olyan nehéz egy embert találni aki tényleg komolyan vesz és nem csak azért foglalkozik velem hogy minél kevesebb melóval minél több pénzt legombolhasson. Sanyi bácsival meg lennék elégedve, csakhogy neki nem számítok,mert már van elég lovasa. De már szeretnék végre megint olyan jólesőeket ugratniiiiiiiiiiiiiii!!!!!!!

Valaki nem beteg most?

Tegnap már nagyon nagy bábeli kavalkádban éreztem magam. Kb. hajnali fél kettő volt, mire kidőltem a kollektív msn-partyból,de a végén már hozzám angolul beszélt a magyar, magyar versidézetekkel szórakoztatott az olasz, és spanyolul szólt az agentín. (Vajon mi az a buscar?)
Én meg spanyolul adtam tovább mindezt Lillának aki le tudta a felét fordítani, körübelül így:
Tu eres muy linda, hasta en pijamas eres linda.--Te olyan Linda vagy,még pizsiben is lindás vagy:D Mondhatom tökéletes nyersfordítás.
Ja mert közben keresztbe kasul jöttek a webkamerák is. Nagyon leterhelő szellemileg. Sőt még a gépem felett átvette az irányítást Lilla unokatestvére Péter is, aki el akar jönni a szigetre Lillával és velem. De ebből kétlem hogy lesz valami. Mert nem tudok szervezni. Még jó hogy szülinapomkor nem vontak be a szervezésbe, akkor tuti nem lett volna semmi:)

un abrazo! que tengas hermosos sueños! Ezt le tudja vki fordítani?

Lehet hogy vihar lesz este. Most Horvátországban vagyok (kiskoromban mindig 'th'-val írtam a szó végét, tekintettel az unokatestvéreimre).
Ez egy elég jó hely,minden van itt,csak egy a baj,hogy a szüleimmel vagyok nem pedig valami szexi fiúval, vagy baráti körrel.
És az összes fiatallal ez a helyzet itt-unott képpel kullognak középkorú szüleik után. Azért én elvagyok, Máltán már kitomboltam magam, jó azért pihenni is.
Eléggé el van zárva a külvilágtól, még a boltok is házon belül vannak elintézve. Gondolom a sznobok miatt lett ez az egész megteremtve, mert vannak olyan boltok is amikbe szinte kényelmetlen bemenni. Főleg hogy senki nem jár be, csak van tíz Dior táska meg cipő, mindegyik egy külön pulton és kivilágítva. Pénzmosoda hangulat van.
Láttam ma egy olyan férfit aki pink pólóban, rózsaszín gatyában és törölközőben érkezett le a strandra. Mikor levetette gúnyáját, kiderült hogy fecskéje rágógumi-rózsaszínben pompázik. De terhes volt a nője úgyhogy a nemi identitásához nem férhet kétség.
Nem is írtam hogy van egy argentín levelezőtársam, bár mostanában átszokott a myspace-ről az msn-ezésre, ami nekem kicsit kényelmetlen,mert van egy kis időeltolódás köztünk, mikor ő felpörög én elalszom. Zeneszerzést tanul az egyetemen (nem pont az én stílusom), és náluk most tél van,nincs nyáriszünet.
Ami a legérdekesebb az egészben- Markos Albert a neve. Így k-val:) Már ismerek egy ilyen nevű embert,csak az magyar, és még korban is ugyanott tartanak.
De most bemegyek a teraszról mert villámlik, de a látvány tökéletes ahogy a tengerbe csap. És mégis meleg van.

Bella fra! XD
-----------------------------------------------
Azért ezt nem gondoltam volna, hogy még angol nyelven is ez a tapasztalat amit leszűrnek rólam,hogy oltós vagyok meg szarkasztikus. Pedig ennyire nem is beszélem a nyelvet szerintem. Erre a kellemes tényre most világított rá Nello aki még a blogomat is meglátogatta, de egy kukkot nem értett belőle. Csak a saját nevét találta meg hogy szerepel benne háromszor. Úgyhogy miatta is írok most, hogy örüljön a fejének Nápolyból.

Ma keletkezett egy seb a lábamon, "átlyukasztotta" egy magassarkú cipő, ami elég komikus, mivel ha a lábamon van sosem esik bántódásom,de ez a földön fetregett és ráléptem a hegyes talpára. Olyan vagyok mint Pio atya-kijönnek rajtam a stigmák:)
Rómába vagy Párizsba utazzak ősszel a nővéremmel?

Eszter completed the quiz "Ki vagy a South Parkból?" with the result Cartman.
Olyan vagy mint Eric Cartman. Utálod a zsidókat és a hippiket. Önz?, kapzsi és utálatos vagy. A szüleidet semmibe veszed. Szerinted minden csak rólad szól, ezért nem nagyon vannak barátaid. A nem túl okos embereket jól tudod manipulálni.Nagykép? vagy a semmire.A célodért akár ölni is tudnál. Példaképed: Hitler és Mel Gibson. Legjobban a babáiddal szeretsz teázni az udvaron, de ez mindenki más számára titok..

Ilyen eredmény jött ki rólam a South Park tesztben facebookon. Lelombozó. :D

Mivel tegnap már beharangoztam hogy írok, most kénytelen vagyok. De egyébként hasonló problémákkal küzdök blog írás tekintetében mint Mennyei Mandarin.
Úristen most a Tv-ben Paris Hilton "Öribari kerestetik" műsora megy, miközben Marci kapcsolgat. Nagyon buta! Erről eszembe jutott hogy tegnap jöttünk haza Pestről és ilyen boltokat láttunk: Szexturkáló, és Seconhand Outlet, meg pár elhagyott szocreál kirakatot. Legalább jól szórakoztunk a dugóban,mert a Forma1 Hungaroring miatt besűrűsödött a forgalom.
A hétvégén a színházasdi nagyon jól sikerült, megszállt a lovon az a vadnyugati életérzés, és a végén kifejezetten élveztem mikor a vaksötétben elkezdtek lövöldözni és Rozi úgy ugrándozott alattam,hogy nem láttam ki felé közelítünk. ( Ez csak pár másodperces rodeó volt,a végén amikor lecsapják a fényeket és aztán vissza.) Aztán ismét világosság lett,s néztem hogyhogy háttal állunk a közönségnek?
De már a westernszerelés is egy élmény volt, be is rakok egy képet. És westernnyeregben ültem, nem olyan jó mint az angol szerintem.
Ott is aludtam a lovardában, másnap meg keltem korán, Berciék mentek Horvátországba.
Én meg kimentem Lilivel a Kincsem parkba. Sokat bénáztam, mert ismeretlen lovakra tettem, de aztán Miss Juliette-el nyereségesre fordítottam a napomat.
Meg eszembe jutott hogy Nelloból (Máltáról ismerem) zsokét kéne faragni,mert alacsony és jól állna neki, meg is fogom mondani neki:) Bár biztos fél a lovaktól, mert városban nőtt fel.
Most meg ki kell mennem az esztergomi lovardába, de semmi erőm nincsen hozzá. Fárasztó dolog a saját ló. Néha jól jönne egy saját "munkalovas", akire nem félek rábízni a lovam.

Holnap fogok írni egy igazán patinás blogbejegyzést, de ma már fáradt vagyok hozzá. Előző este csak 4 órát aludtam, mert lovasszínház volt (westerndarab), ma délután meg jártam a Kincsem Parkban is. És hurrá vettem egy cipőt végre.

Ma jó sokat lovagoltam, reggel Esztergomban Corival mentem, ugrattam is végre olyan egészségeseket, és ami még vicces volt, óra közben elszabadult egy ló és egy kiscsaj rohant ki előtte halálsikolyokat hallatva az istállóból. Éppen akadály után érkeztem le a lóval és kicsit megrettent Cori a hadonászó lánytól. Mert most tele van a lovarda lovastáborosokkal is.
Délután Komáromban voltam és terepre mentem sőt még a Dunába is Tobival.
Később pedig felülhettem Rozira, de így még sosem lovagoltam hogy nem volt a lovon semmiféle segédeszköz (kantár, nyereg), csak egy laza madzag a nyakában.
Az első percekben el nem tudtam képzelni hogy tudom irányítani majd, de egy kis idő elteltével már tudtam kört csinálni vele, majd vágtáztam is. Felszabadító érzés volt.De persze ez nem az én idomításomat dicséri, azért mégis tetszett.
Holnap megint szörnyen meleg idő lesz, 40 fok is akár. Itt Magyarországon elég nehéz ezt kibírni. A lovakat is sajnálom, pár napja lemostam Corit, samponnal is hogy ragyogjon, olyan volt mintha autót mosnék. Ő meg állt ott mint egy ázott veréb, tök cuki volt. Aztán másnapra ugyanolyan mocskos volt mint általában, nagyon irritáló ez a gumipadló ami alattuk van.
Sajnálom hogy ma csak a lovakról tudtam írni, de megy egy film mögöttem és egyébként sincs ihletem:S Nem mintha a blogíráshoz akkora írói véna szükségeltetne.

Most nincsen sok időm,mert megyek le a Balatonra az osztálytársaimmal,lesz ott valami osztálykirándulásszerűség, csak mellőzzük az osztályfőnököt.
Tegnap nagyon meglepődtem,mert a tudtom nélkül szerveztek egy szülinapi bulit nekem, és nagyon sok barátom eljött, először nem is tudtam hogy hova nézzek annyi mindenki volt, és valakiket már ezer éve nem láttam, nagyon örültem nekik:)
Én egyáltalán nem voltam benne a szervezésben, de nem volt rossz. Remélem azért tetszett az embereknek. Az picit bonyolult volt,hogy mindenkivel beszélni szerettem volna, de sok különböző társaság jött, és mindenkire csak egy kevés időm jutott. Mindenkivel ilyen felszínesen volt idő beszélgetni csak.
De majd ezt bepótolom mindenkivel. Most viszont indulok a Balatonra, bár az előrejelzések szerint pont rossz időt fogtunk ki, de nem baj.

Megérkeztem tegnap Magyarországra. Összességében nagyon jól éreztem magam Máltán, és sok barátot szereztem. Azóta hívtak már Nápolyba,Rómába, Párizsba és vissza Máltára is meglátogatni embereket. Biztos el fogok menni világot járni, ilyen ingyenes szálláslehetőségeket muszáj kihasználni. Meg a helyiek tudják csak megmutatni igazán a városukat. És nem utolsó sorban én nagyon kedvelem azokat a bizonyos helyieket.
"Edward Cullenhez" mindenképpen elmegyek Párizsba ősszel:)
De most hogy itthon vagyok, az aktív facebook-olók társaságába tartozom, és képeket töltöttem fel, meg chateltem az ismerősökkel. És így most olyan mintha még mindig együtt lennék a többiekkel, mert együtt online-oskodunk, és az a vicces hogy a távolság ellenére még mindig tudom tartani a kapcsolatot velük.Pedig azt hittem eddig hogy ez nekem nem erősségem.
Annyi minden történt velem Máltán hogy már nem is tudnám leírni meg nem is akarom, mert úgy már unalmasnak hat.
Amikor repültünk hazafelé, előtte a terminálban msn-eztem Nelloval, meg aztán találkoztunk a "famous people"-vel Szabó Győzővel, és fotózkodtunk is vele. nagyon infantilisek voltunk akkor már, és jól összeszoktam a lányokkal. Az út nagyon hamar eltelt, mert beszélgettünk és zenéket hallgattunk. Pesten már mindenkit vártak a hozzátartozói, elbúcsúztunk egymástól és azóta itthon vagyok általában.
Jó volt végre valami ehetőt enni, nem pedig McDonalds tápláló kosztját falni. Később a szülinapi ajándékaimat is megkaptam:) Aztán pedig leültem a gép elé eés elkezdtem a máltai emlékeket mappákba tömöríteni, és úgy örültem,mert rájöttem hogy a facebookon él a chat, és beszélgetett velem Louis akinek szintén hiányzik Málta és Párizsban hideg van, illetve Nello+Romeo akik csak szimplán unják a fejüket.
Az utolsó máltai napokban megismerkedtem egy fiúval akinek Cornetto a vezetékneve, és a nagyapja alapította a céget. Szóval annyi fagyit ehet amennyit akar. Micsoda mesébe illő gyermekkor.
Elég sok ember feltűnt az utolsó napokban, főleg azért is mert megint egy újabb nyelvi csoportom volt utolsó nap, ami tele volt spanyolokkal, akik aztán délután átjöttek medencézni és az is vicces volt. Egyébként a Villa Rosában ahol laktam,volt egy pompás medence, csak éppen ugyanolyan sós volt a vize mint a tengernek. De miután a tengerben volt egy vízihulla, utána a medencét részesítettem előnyben.
A Villa Rosának később majd egy külön bejegyzést szentelek, csótányok és részeg svédek hadiszállása.
Most pedig berakok pár képet mindenfélét össze vissza.

Ezt most Dórinak írom,hogy itt ül mögöttem két japán csávó, akik elmélyülten olvasgatnak valamiféle mangát, egy internete honlapon, olvashatatlan írásjelekel.
Amúgy tegnap is itt voltak, mert akkor megkérték hog fényképezzem le őket a gépükkel. Nagyon örültek a fejüknek,pedig szerintem szar kép lett.
Nem tudom miért van genetikailag beléjük kódova,hogy mindent dokumentálni kell. De elég furán festenek,mert egyiknek vörösre van festve a haja, a másik meg olyan emós hatást kelt. Ma nagyon korán felébredtem, de már hozzászoktam ehhez, kíváncsi leszek, hogy otthon visszaállok-e a reggel 11-ig alvásra. Egyre több laptopozó gyűlik körém,én most csak azért jöttem ki,mert a szobában még mindenki alszik, és unatkoztam.

Ezen a képen az Empire van, a legjobb szórakozóhely:)
Tegnap volt a szülinapom, ilyen még nem is volt hogy nem Magyarországon voltam. A hangom elég érdekes,mert már 2 hete nem tudok kigyógyulni a rekedtségből,és ilyen “szexi búgó hangunk van” ahogy Vivi mondja, mert már kb. azok mind rekedtek,akik eddig minden éjjel buliztak.
Azért jó volt a tizenhetedik szülinapom,attól eltekintve, hogy már lassan aggasztóan öreg leszek, főleg hogy megnéztem facebookon az ismerős olasz/francia/svéd barátaim adatlapját, és sokan fiatalabbak nálam. Ez főleg Giancarlonál volt meglepő, meg Luisnál mivel simán kinéznek 20 évesnek, mert magasak, izmosak és borotválkoznak. Giovanni meg ugyan idősebb nálam,de nem 3 évvel mind gondoltam volna,hanem csak pár hónappal. Azért az itt tartózkodásuk végére rendesen szakálla nőt:)
Szülinapomkor meg kaptam sms-t otthonról, meg azoktól akiket szeretek. Sőt fel is hívtak páran (na jó ez pontosan 2 ember). Timi és Albert meg msn-en üdvözöltek.
Éjjel elmentünk a Popeye Village-be, ott volt az EF megaparty, de az ilyen “céges rendezvények” mind unalmasak. Főleg hogy most már mindenki elmegy a mi turnusunkból,ma például a svédek.
Ja és a legjobb, hogy Fulco sütött nekem egy hatalmas palacsinta-tortát, ezt kaptam szülinapomra mindenkitől. A tetejére meg cukorból rá volt szórva,hogy 17,meg Eszti. (Az Eszter nem fért ki.)
Ezt ettük meg a Popeye faluban, és mindenki csorgatta a nyálát, de aztán az utolsó szeleteket elajándékoztuk mert olyan sok volt.
Ma valószínűleg tesztet fogunk írni a suliban,mert mindjárt befejeződik a kurzus. Most viszont elmegyek egy wifis helyre hogy fel tudjam tölteni az irományomat.
jaj de jó, most nézem hogy írt nekem üzenetet egy csomó máltai ismerősöm:))))))

Sajnos hazamentek a legjobb fejek Olaszországba és Franciaországba. Bár a franciák inkább csak jól néztek ki szimplán. Annyira nem ismertem meg őket, mert nagyon csoportosan tömörültek. Mondjuk az olaszok is,csak hármunkat bevettek a bandába. Úgyhogy most nagyon hiányoznak. Készítettem egy facebook címet,mert mindenki azon van fennt,és így tudunk egymásnak üzenni meg ilyenek. De az a baj,hogy így együttesen már úgysem fogunk találkozni többet, vagyis elég kicsi a valószínűsége. Tegnap kora reggel (hajnali négykor) mentek el,úgyhogy le sem feküdtünk aludni. Lillával éjjel kimentünk a folyosóra,ahol láttunk a lépcsőn egy alsógatyás svéd fiút aludni,szerintem nagyon be lehetett tépve. Meg is örökítettem,olyan békésen szendergett.
A spanyol lányokkkal meg nem vagyunk egy hullámhosszon, van egy összenőttszemöldökű Frida Kahlo II., aki főleg a Lillát nem kedveli, mert volt a Nello aki mident összekavart. Most mennem kell suliba,már nagyon utálom azt a helyet, már csak nyomi oroszok vannak a csoportba,meg svédek. Ja meg 2 spanyol fiú akik között ülök, és Paco az olyan nagydarab hogy eltört alatta a vasszék.
Ma meg már a parton is voltam.

A napok elég gyorsan telnek, s most nagyon kreatív vagyok,mert csak a Works-ben írok (nem tudom miért nincsen World ami sokkal jobb).Majd ha net közelbe jutok majd közzéteszem ezt a bejegyzést is a blogomon. Amúgy július ötödike van kb fél 11. Ma aludtam az ittlétem óta a legtöbbet, mert egykor lefeküdtem és 9-felkeltem. Sajnos többet nem tudok aludni mert átálltam valami újféle időzónába. Tegnap este volt az Axisben (leggagyibb diszkó) White Party,de csak az emberek 50%-a pompázott fehérben. Nem is voltak jó bulik, a Lillával bolyongtunk,feltűnt pár ismerős arc,majd eltűntek szemünk elől.
Hazafelé jövet meg kimentünk a tengerpartra,meglepő hogy milyen sokan strandoltak, valakik még a vízbe is bementek. Aztán meg odaültünk a déli olaszokhoz,mivel ezek durván elkülönülnek, még csak szóba sem állnak az északiakkal. De miután elkezdtek homokszerű kis kavicsot szórni Lillára, jobbnak láttuk ha hazamegyünk. Szóval ezért feküdtünk le korábban. Bár Magyarországon ez már inkább későnek számít. De még éjjel is bőven elég egy miniszoknya-top kombináció.
Most érdekel is, milyen idő lehet otthon? Meg Angliában?…Remélem esik az eső:D
Tegnap nagyon korán keltem, mentem Comino-ra ami egy nagyon szép, tiszta vizű sziget, de a magyarok közül szinte senki nem akart menni, csak én és Lilla szokás szerint. De ez volt a leghasznosabb nap, mert végigbeszéltük az egészet angolul. Meg a hajón visszafelé Evával alias Lorenzoval beszéltünk akit a felcserélődött nemű bulin ismertünk meg. És pl. beszámolt arról hogy van egy szerelme Alba, aki Olaszországba van és 15 évesJ Meg hogy nem jó az EF,mert mindig csak olaszokkal beszélget nem használja az angoltudását.
Filkó (nem tudom hogy írják) a palacsintázós meg sajnálkozott,hogy a magyar lányok szépek,de a pasik olyan szürkék és átlagosak. Azért akadnak kivételek szerintem, de ezt már fáradt voltam megosztani vele.
Meg ami még jó, hogy facebookon megtaláltam már két ismerősömet innen Máltáról. Nem akarok még hazamenni de azért várom is, mert akkor majd fel tudom végre tölteni a képeimet. Meg szerintem jövő héten már biztos nagyon rossz lesz, mert az összes jófej hazautazik Olaszországba,meg Franciahonba.
Tegnap Comino-ra csak 2 francia jött a sokból, közülük egy az Louis volt a csoporttársam. Az olyan antiszociális lény, végig a vízben állt, ne is úszott csak vacogott. Ő az aki mindig alszik az órákon. És nagyon jól tud angolul, de csak franciákkal beszélget, azokkal is maximum annyit hogy kér egy tollat.
A francia lányok meg nagyon nyomik, és nem köszönnek sosem. De most itt nagyon meleg van a szobában, pedig van egy nagyon pro ágyfeletti ventillátorunk.
A kpen pedig Comino látható, de én nem ilyennk láttam, sokkal több ember volt, de a vize tényleg ilyen kék. Majd az én képem is felkerül ha otthon leszek.

Sikerült most itt beüzemelnem a laptopot,örülök a fejemnek:D Az a baj hogy elég lassú felfogású kis gép ez, és nagy türelem szükségeltetik hozzá. Mostanában nag iskolábajárás folyik, minden délelőtt ottvagyunk, de ma már megtaláltuk a buszt ami odavisz. (Követtük a svédeket hehe.) Ugyanis az itteni közlekedésben semmi logika nincsen, nagyon durva! És a kanyarok előtt dudálnak a buszok, arra még nem jöttem rá, hogy mi célból, mert emellett integetnek is mindenkinek.És tegnap egy autó ráment az egyik magyar fiú lábára, és még meg is állt rajta,mert megijedt. És semmi baja nem lett az illetőnek, pedig papucsban volt. Tegnap este Comino by night programon voltam, egy hajóra feltömörült az öszes EF-es diák, visszafelé meg mindenki táncolt, de aznap nekem ehhez nem volt hangulatom.
Azt még nem is írtam le hogy összehaverkodtam palacsintázósfiúval, és mostmár a magyar lányoknak (nekünk) duplaadag nutellát ken:P
A suliban az angolcsoportom az punnyadékok társasága, soha nem beszél senki,csak saját anyanyelvén. Van 6 francia (köztük az egyik Edward Cullen hasonmás, és most éppen hátranéztem a mekiben, pont mögöttünk ül.) 3 olasz van, meg jópár svéd,meg vannak tök gáz oroszok is.
Ma este meg olyan bulit szerveztek az egyik szórakozóhelyen,hogy a pasik nőnek, a nők pasinak öltözzenek. Úgyhogy ma lehet kérünk a szobtársaimmal az olaszoktól rucikat. (Mivel ők Armani ingeket hoztak...) Egyébként úgy ismerkedtünk meg velük,hogy kajáldában eg asztalnál ültünk, és ők csirkeszárnyat ettek,amiről kiderült hogy még rajtamaradt a toll,szóltunk nekik és röhögtek.
Na de most elmennek mellőlem a szobatársaim, szóvalén is megyek.

Most itt valami unnepseg van es nem kell iskolaba sem menni. Nagyon be vagyok rekedve, a suttogasnak tobb hangot nem is tudok kipreselni magambol. Tegnap atmentunk Gozora, ott jo nagy hullamok voltak a tengerben. Itt Maltan nincsenek hullamok. Huha meg van 3 percem, mert lejar a visszaszamlalo, olyan ez mint valami bombaszerkezet. Itt Maltan tisztara kiszokult a hajam, ennek orulok. De mar buliszunetet tartok, va kilep ez a gep!!!!!!

Most a màltai meki elött ülôk ès egy kölcsön ipodon probalok irni, es bonyolult as ekezeteket kiirogatni,ugyhogy nem is szenvedek vele.De most itt nagyon jol erzem magam, es ahhoz kepest hogy Magyarorszagon esik az eso, itt 35 fok van es szarazsag.Bar most igy estefele lehult kicsit.Szerencsere jofejek az osztalytarsaim,meg vegre elheto szobaban lakom.Az elejen egy pincehelysegben voltam elszallasolva, de ez hosszu story egy ilyen bonyolult billentyuzeten:) es van itt egy utca ahol csak discok vannak, es minden ejjel tele van az osszes kb,es sok a nyomulos olasz,es egy perc ismeretseg utan mar azt kerdik h: would you like a kiss? Es ha ki akarom menteni magam hogy no because I've got boyfriend,akkor ravagjak hogy he isn't there,akkor mutatok vki boyfriendet nekik, vagy surgosen segitenem kell a baratnomnek aki rosszul van. De sajna az a baj hogy sokat akarok irni de ezen a kis izen nem megy,maid vmelyik nap leulok normal gep ele.

Már tényleg aktivizálnom kéne magamat, mert fél óra és megyek a Ferihegyre, de még nincs minden bepakolva. De nembaj, csaknem halok bele, ha mondjuk itthon hagyom a fésűt. (Na ezt már pont hogy nem fogom)

Voltam Győrben, a bizonyítványomért ment anya, de aztán végül én is elmentem vele mert csak. Aztán kiderült hogy a bizonyítványomat nem találja az iskola, mindig az enyémmel van a probléma. Tavaly például volt egy kettes osztályzatom, olyan tárgyból amit nem is tanulok. Akkor is bűntudatot kelthettem bennük:)
Még eszembe jutott,hogy már két napja 3 cm-vel alacsonyabb vagyok mint eddig voltam, mert a Mérce (alias M. Albert) mellém állt, aki észlelte majd közölte,hogy magasabb nálam. Ezáltal tudatta,hogy én csak 170 cm lehetek, mert ő pontosan 171! És ez nagyon pontos,mert tavaly(?!) mérték meg a kórházban. Mert ő sosem téved.
Most meg elkezdek bepakolni a bőröndömbe, mert holnap repülök Máltára család nélkül. (Hurrá!!!!!)
Csak az a baj hogy mindent az utolsó pillanatra halasztok, még nem is gondolkodtam mit kell vinni.
De szerintem nem is fogok ezen sokat elmélkedni.

Tegnap ismét a komáromi lovardát boldogítottam, sőt ott is aludtam (a kettes szobában EGYEDÜL és véletlenül sem az 1-ben),de ez annyira nem újdonság, mert mindig nagyon későig elhúzódik a mulatozás a végén.
Az előadás nem volt rossz, én legjobban a "Borjúcska" orosz számot élveztem ahol négyen lovagoltunk lányok, valamiféle formációt. Arra kellett figyelni a leginkább, hogy le ne essen a fejünkről az orosz népi virtust szimbolizáló párta. (Közben nekem lecsúszott a fülemre.) A ló-show előtt egy nappal (este 10-kor) szólt a Tenya hogy tanuljam meg a Vén Európa szövegét,mert inkább énekeljük együtt. Emiatt enyhén stresszes voltam végig, mert ez a ráadás (vagy finálé) szám volt. De aztán jól sikerült, most nem kellett szerencsére improvizálnom a szöveggel. Aztán persze a végén Tenya minden szereplőt bemutatott kivéve engem, mert kifelejtett. Később őt bűntudat gyötörte és a vacsoránál mondta hogy kívánhatok egyet, s akkor Levente könyörgésére az lett a kérés,hogy az est folyamán többet ne énekeljen ha lehet:)
Ja és volt egy beszívott DJ is, aki ezer éves slágereket játszott, de legalább volt zene. Egy Csabi nevezetű lény meg egész végig azon volt hogy sikerüljön leitatnia, de nem jött össze neki. Albert pedig minél későbbre járt az idő, annál jobban sántikált. És agresszívan kérdezősködött, melynek az lett a vége, hogy az én nadrágomon majdnem egy üveg gyömbér landolt, az ő fején meg a maradék.
Már kicsit fáradt vagyok, mert keveset tudtam aludni, meg lovagoltam is délelőtt miután hazaértem, Cori (szürke herélt:P)elemében volt, mivel már 1 hónapja pihent a sántaságból, csak léptem vele de ezt is érdekes huppogásokkal fűszerezte + ezerszer megbotlott.
Ja és arról még nem is írtam hogy amikor jöttem haza reggel Komáromból (Berci másnapos volt jeeejeee) akkor felvettünk egy stoppost, mert olyan extrém fazon volt. Népies hacukában állt meg kalapban, és furulyáját fújta. Ilyen elvarázsolt ember volt, mutatott fényképalbumot is lovakról,kecskékről és a gyerekeiről/feleségéről. Később énekeltem neki egy népdalt és ennek örömére meghívott magukhoz ma délutánra, mert rendeznek amúgy is egy zenés estet. De erre már nem lenne energiám, és címet nem is mondott, csak annyit hogy a templom mellett laknak balra Pilis....-en.
De azért jó volt. Meg érdekes volt a hétvégém.
És találkoztam MENNYEI MANDARINNAL is, meg a családjával és kaptam tőle csavarintyús nyalókát:)

Ide írtam valamennyit, de aztán giccsesnek ítéltem és kegyetlenül kiszelektáltam.

Most időzavarba kerültem. Így összefolyik előttem a tegnap meg a ma,sőt most már úgy érzem hogy másnap reggel van,minekutána aludtam ma délután 4 órát.
Tegnap este elmentem Pestre az osztálytársamékhoz, összesen heten aludtunk nála, vagyis inkább ez olyan virrasztós éjjel volt. És nekem korán reggel ki is kellett mennem a Nyugatiba, hogy kilencre odaérjek az esztergomi lovardába.
Azért nem bántam meg hogy elmentem, jó volt őket az iskolai környezeten kívül látni. Mikor találkoztam velük éppen kezdett szemeregni az eső a Margitszigeten. Aztán bolyongtunk össze-vissza, majd kora hajnalban megnéztünk egy egészen félelmetes filmet s Másvilágot. De jól elszórakoztam rajta Borival. Meg szerencsémre nekem még jutott ágy, bár eléggé heringnek éreztem magam a falhoz csappanva.
Reggel sikeresen aktívan ébredtem, nem volt nehéz felkerekedni és a lovardában edzés után még telefonáltak, hogy menjek el repülni. Nem volt sok kedvem, de nem bántam meg, csak a gyomrom liftezett amikor kicsit huppogott a levegőben. Legközelebb enyhén másnapos és kialvatlan állapotban nem megyek. De fentről jól láttam mindent és a "sofőröm" is szimpatikus volt. Jó érzés volt hogy nem kell a forgalomba beszállni és mindenen könnyen át lehet haladni, így 25 perc alatt eljutottam Dunakeszire, még az alagi lóversenypályát is láttam fentről.Az egomi lovardát még meg is örökítettem.
Hazaérve ettem vmi halászlevet,egy vendéglőben és majdnem elaludtam az asztalnál úgy éreztem. Azóta meg itthon tényleg csak ezt tettem. Így most felébredvén nem tudom hová tenni az időt, bár most hogy fürödtem, mesterségesen előidéztem az "estevanmárnyolcóra" hangulatot.

Sokoldalú ember volt Boris Vian, most vált szimpatikussá, a könyve alapján azt gondoltam elborultabb lehetett.

Most olvastam Maf blogját és nagyon meglepett hogy már nem látogathatja meg akárki, csak az "elit klub", vagyis az általa engedélyezett emberek. Azért örülök hogy köztük vagyok:) És ott néztem, hogy berakott pár varródanis verset, s eszembe juttatta hogy még hétfőn voltam író-olvasói esten Győrben Árpival és Bendixxel. (Ezt 2 x-el írják?) Elég fülledt idő volt, arra emlékszem a leginkább, de azért nem bántam meg hogy elmentem a Varró-Szabó páros sztorizgatására.
Ma meg levizsgáztak a hegedűsök is, és ezennel véget ért hivatalosan is a tanév nálunk. (Örültem hogy én már kedden letudtam...)
Ma reggel olyan jól aludtam és a nővérem meg galádul felkeltett..Ahhoz képest hogy tegnap ,már hajnali fél ötkor talpon voltam és nem tudtam visszaaludni. Unalmamban befejeztem a Boris Vian könyvet amit már rég el kellett volna olvasnom, majd feltúrtam a még elég szedett-vedett szobám (még nem heverte ki a Győrből hazaköltözködésem), és megtaláltam a tavalyi, kézzel írott naplómat, amiben igazán érdekes dolgok állnak. Akkoriban sokszor leírtam az álmaimat reggel, nehogy elfelejtsem őket. Kár is lett volna értük, mert most jöttem rá, hogy tavaly nyáron megálmodtam a jövőmet. Most nem kezdek bele a paranormális képességeim ecsetelésébe, de ez tényleg meglepő volt. Azért nem nagy dologra gondolok, csak előrevetített egy találkozást.

Megtörtént a Nagy Szekrénykipakolás, amelytől egész évben ódzkodtam. Nem is volt végül olyan durva a helyzet, bár a folyosókuka az megtelt. Ezt korábban is megtehettem volna, akkor amikor már kidőlt minden kacat a szekrényből mikor kinyitottam. (Már ha megtaláltam nagy ritkán a kulcsot. Az volt a szerencsém hogy egyik szekrénysortárs-sorstársnak nyitja a kulcsa az én záramat is...)
Most hogy itthon vagyok, semmi hasznosat nem kell csinálnom, és megnéztünk Lilivel egy érdekes filmet Benjamin Button különös életét.
Volt benne egy táncosnő meg persze a főhős, aki nem öregedett, hanem fiatalodott. De mondjuk az öregedést annyira a táncoson sem figyeltem meg,jól sminkelte magát. Aztán meg túl hirtelen megöregedett amikor a rendező az "ideje a meghalásnak" szakaszt szimbolizálta. Most youtubon kikerestem a Bach vizsgadarabomat, amit kedden énekeltem. Persze nem pont így, nekem nem állt a rendelkezésemre egy kórus meg klarinét esetleg oboa.Meg persze én nem vagyok Natalie Dessay. Nem is ilyen a hangfajom szerintem. De azért ez még elég igényes feldolgozás a neten. Olyan bénák is fenn vannak, hogy nem tudom elképzelni azt, hogy valaki komoly büszkeséggel tegye fel...Maximum fogadásból.

Azt még nem is mondtam hogy kaptam Pistitől majdnem olyan cukrot amire már ugye fél éve várok................:P

Jól sikerült a vizsgám, ötöst kaptam, erre még nem volt példa itt a konziban.
Most mégis úgy érzem hogy elfelejtettek az emberek, legalábbis nagy részük.
Eltekintve az ismeretlenektől, akik zavaróan betolakodnak az aurámba, vagy látszik rajtuk hogy ismerkedésre vágynak. De ezek mindig kínos helyzetek, próbálok olyankor láthatatlanná válni. Főleg hogy ezek általában 30 év körüli hapekok vagy pedig macsó életérzéssel megáldott egótól duzzadó világfiak.
Ma is ez volt, amikor jöttem haza, de mielőtt szóba kellett volna elegyedni, én már be is mentem a házajtón, akkor meg üvegen át integetett a háborodott jószág.
Zavar az msn. Most is be van kapcsolva, de nem tudok rá figyelni, van egyéb dolgom is. És egyébként is aki miatt rászoktam erre a kóros tevékenységre, az nem tudom milyen lelki felindulás hatására, de úgy döntött többé fel nem teszi a lábát (egerét) eme bűnös cyberkommunikációs mezsgyére.
:(

Ma jól ment az ének. Most éppen a Sziget című filmet néztem. Érdekes volt. Elég késő van már ahhoz hog értelmeset írjak. Már úgy utálom ezt a blogolást is. Olyan muszáj érzésem van tőle,mintha házifeladatot írnék. És különben is szar a hangulatom most.

Ma voltam Lillával napszemcsinézőbe, mindenféle okádék légyszemüveget felpróbáltunk, vicces volt. Egy nagyon csúnya nagyméretűműanyagsárgaszínű az megtetszett nekem. Holnap visszamegyek érte szerintem:)
Amúgy ma az osztályfőnökünk és némettanárunk Gizinéni elvitt minket órán a parkba, és a franciások is jöttek Erikkel, aki egy anyanyelvi francia egyetemista, és fogalmam sincs mit keres itt Magyarországon. (De lehet hogy neki sincs.) De nagyon lelkes, és egy "pötank" (vajon ezt hogy írják?) versenyt szervezett nekünk. Ez az a buta játék mikor a franciák golyókat gurítgatnak és a végén cérnával lemérik a távot hogy ki nyert...
Na de amikor megyünk ki, akkor Gizinéni Erik felé nézett (próbálták egymást németül megérteni, de ez bonyolult mert nekem az sem tűnik fel ha Erik magyarul beszél, olyan akcentusos), és Gizinéni erősen koncentrált rá, felé nézett és.......BUMMM!!! (Lefejelte a villanyoszlopot.)
Akkorát kondult, és nagyon megfájdult a feje, le is kellett ülnie. Olyan komikus volt a helyzet, nem tudtam mit kezdeni az eseménnyel, ez is jellemzően csak az ofőnkkel történhet. Nevetnem kellett, de azért sajnáltam is, mert rohadtul fáj az ilyen. De Erik ura volt a helyzetnek és a tettek mezejére lépett.(Magyarul/franciául elküldött minket a parkba.) Aztán a tanárnőt meg bevitték a kórházba. Jó ez így az utolsó héten.
Meg ma Munkácsy kiállításon is volt az osztály, immáron osztályfőnökünk nélkül.
Ja és még a megasztáros Fekete Dáviddal is találkoztunk az Árkádban, nagy kaland...

Négyes leszek matekból:)
Most sajnos úgy érzem hogy nem vagyok elég kreatív a fogalmazáshoz, és közben Dalmával is beszélek. (Sajnos csak neten keresztül tudjuk abszolválni.)
Mintha a gondolatok kiszálltak volna a fejemből, inkább csak más oldalakat nézegetek. Mandarinnak hála két újabb zenekart ismertem meg a napokban, eléggé le vagyok maradva ez irányú műveltségben. Pedig folyton frissítenem kéne, hogy képben legyek. De nem baj, mert így M. kikeresi nekem a jó zenéket, én meg megnézem a blogján, elég hasonló az ízlésünk szerintem.
Jaj most megyek is inkább.

Most nem csinálok semmit. De ez nagyon jól tud esni ilyenkor. Vasárnap és hétfőn is kint voltam a Vágtán, sőt nagy szerencsém volt, vagy talán inkább szerettek ott engem, mert kaptam kék karszalagot, amivel bemehettem a versenyzők részére fenntartott istállókhoz,meg nézőtérhez. Pedig nem voltam olyan hasznos ember, csak nagyon szurkoltam "Komárom kistérségnek". (A lovas az ismerősöm volt.)
De azért kicsit szégyellem is magam hogy kisajátítottam a véges számú karszalagokból egyet:D
Vasárnap szakadt az eső és nagyon fáztam, hétfőn ellenben szép idő volt, de az a nap már nem tartogatott annyi örömet. Csak azt sajnálom hogy Albert a legnehezebb középdöntőbe lett sorsolva, de ott is 2. lett. (Csak az előzte meg aki a döntőt is megnyerte..) És szerintem neki is ott lett volna a helye a döntőben.
De nem baj, mert így is nagyon jól ment. Bár ez sovány vigasz neki, nála siker orientáltabb embert nemigen ismerek.
Azért örülök neki hogy ott lehettem. Az tény hogy szinte senkivel nem beszélgettem, de sok volt a dolog, meg másokra jóval nagyobb felelősség hárult mint énrám. Én csak a háttérből figyeltem az eseményeket. Meg azért ez nem az én közegem.
Ma meg visszatértem a hétköznapok szürke világába, még matek dolgozatot is írtam.
De mostanság nagyon jó dolgok történnek velem, és még ez is sikerült.
Még berakok egy általam fényképezett gyatra képet a vágtáról, de azért Lopakodó (a ló)is megér egy képet.

Nem tudom hogy holnap kimenjek-e a vágtára. Muszáj lenne valami aktív dolgot tennem, mert ezalatt a hosszú hétvége alatt könnyen megunom az életem. Csak az esztergomi lovardában voltam, tegnap meg ma is, pedig tervem volt hogy elmegyek salsa party-ra, de elég hideg lett hozzá estére.(És az szabadtéren van.)Ja meg nem is tudok olyan jól táncolni, egy évig tanultam, különféle műszaki egyetemes falábúakkal, akik széttaposták a cipőim.
Előbb felhívtam telefonon Lillát aki éppen egy 3 napos túralovagláson vesz részt. Pedig vele elmentem volna Pestre. Csak így meg nem olyan jó hogyha senkit nem ismerek. Vagyis biztos lesznek ott ismerőseim, csak azok nem a "pórnép" között hanem a menő ülőhelyeken meg VIP-lelátón. Az a gyanúm hogy a futamokat csak kivetítőről lehet majd látni. Bár ez nem olyan nagy probléma, elsősorban a hangulatra leszek kíváncsi. Meg azért el lehessen jutni A pontból B-be, utálok harcolni a szembeáramló tömeggel.

Íme Cori tekintete:)
Még május elején készítettem

Ma felemás színű a szemem:)
De még senki nem vette észre. Talán azért mert nem néznek az emberek egymás szemébe mikor beszélgetnek. Vagyis megteszik,de csak pillanatok erejéig, egy ilyen apró változást meg nem lehet így észlelni. Annyira nem is fontos, csak érdekesnek találtam ezt közölni.
Én is csak ritkán koncentrálok valaki tekintetére. Mert akkor mindenképpen őszinte lesz akivel beszélek és talán zavarba is ejtem.
Egyébként a macskámnak az egyik szeme halványkék,a másik pedig sárgászöld.
Ma pedig szemerkélt az eső Győrben.

Viharos idő van, de ez már olyan régen volt hogy nagyon tetszik. Tegna este 11-kor Anna (aki győri szomszédom) felhívott csak azért hogy nézzek ki az ablakon, mert villámlik. :)
Ma meg jó fárasztót lovagoltam Mefisztóval.

Holnap kompetencia felmérést ír az osztály, de ez nem tud izgalomba hozni. Erre nem is lehet készülni. Elvileg tavaly a suliból egy gyerek elérte a 4. szintet, ami a nagyonzseni kategória, és ez a harmadikosok szerint jean-pierre volt.
Volt ma színház, bár Dávid nem szólt időben, csak ma. Szörnyen untam magam a darab alatt.
Kezdem érezni magamon a nyarat. Elfújta minden feszültségemet, de erről azt hiszem már írtam. Az elmúlt pár hétben nagyon mélyponton éreztem magam, ám most a topon vagyok:) Nem érdekel hogy ki mit gondol rólam, mindent a magam örömére teszek.
Az éneklésben is kijött ez a felszabadultság, a "tornázatáskor" több mint 3 oktávot énekeltem.
Névnapomkor kaptam Lilitől egy mangát ami khmmm elég furcsa. Szerinem nem olvasta el a hátlapját. Engem elsősorban rajzos szemmel érdekelnek ezek, de amikor olvastam kb csak a Mű felénél jöttem rá hogy a főhős nem lány hanem fiú. A japánokban nagyon sok elfojtás van, és ezeket ilyen debil dolgokban vezetik le. Azt nem tudom hogy tényleg van-e használtbugyi automata, de már ilyenről is hallottam.
Megyek lovagolni esztergomba holnap, remélem jó benyomást teszek Sanyi bácsira és jó lovasnak könyvel el.

Jól sikerült a színházasdi, de szerintem a szereplők jobban szórakoznak mint maguk a nézők. Utána megint volt evés-ivás, sőt még egy sramli-szintetizátorost is hívtak, így szinte senki nem ment el a flamingóba éjjel.
Aztán én meg haza sem mentem ,hanem ott aludtam és jóléreztem magam. Ma meg névnapom volt, Coriékat meg átvitték Esztergomba Liliék.
Az az érdekes hogy alig aludtam és mégsem vagyok fáradt.

Ma kb hat órát ültem lovon, úgyhogy kicsit elgémberedtem. De azért nem volt rossz, meg az is jó hogy holnap jön Petra meg Árpi is a színházba megnézni ezt a Drakulát. Csak a Rozival (aki egy ló) nem boldogulok könnyen, mert vágtában teper, és mély ellenszenvet táplál a fríz fogat iránt.
A szereplő lányokkal meg ma tök jól elvoltam. Egya élmény volt ma a jelmezkeresés, én végül egy fekete csipkés szoknyában és fűzőben leszek, később pedig már hárpiaként térek vissza piros cafatos szoknyában.Egész jól összeállt azért a dolog. Majdnem sikerült próbán lesántítanom a Tobit, gyötört a bűntudat.
Hangya és Berci a 2 törzsszereplő meg nem lesznek holnap, mert lovasrendőr-versenyre mentek. Jövő héten meg a nemzeti vágtán indul "ALBERT vagyok".
Elhatároztam hogy holnap tízig alszom. Meglett a telefonom amit tegnap elhagytam a komáromi lovardában. Bár onnan amúgy sem tűnik el semmi, mindenki becsületes.

Hú a mai nap hosszú volt... A zongoravizsgám csodával határos módon ötös lett, pedig belerondítottam a Bach-ba, és a koncert is sikeres volt.
Este meg lovaspróba volt Komáromban, annyit vágtáztam hogy fáradt vagyok most.
Ha valaki akar ingyenjegyet a Drakula musicalre, tudok még szerezni kb. az első 5 jelentkezőnek. (Bár kétlem hogy ekkora tolongás lenne.)Most alszok egyet.
Jó éjszakát, szép álmokat, rózsás csókokat.Ezt mindig anya mondta kiskorunkban. A nagymamámtól meg még tqnultam egy altatót, le is írom a szövegét, mielőtt elfeledném (de talán már belém vésődött) "Alszik a baba, tárva ajaka,
édes álom száll a szempilláira.
Nézd az ajkait hogy álmodozik
tán az angyalok közt most játszadozik."

Holnap osztálykoncert. (Meg matekodoga is de azt szerintem mellőzni fogom.)
A Matyis népzene számunk szerintem nagyon jó lesz, gyimesi dalok lesznek mint tavaly, de csak azokhoz passzol a gardonkíséret. (gardon="primitív cselló") Igazából még elég kezdetleges a dolog, még egyszer nem próbáltuk össze, de nem félek már tőle. A Hajni például ma tanult meg játszani a hangszeren:) És lesz egy olyan darab amit zeneszerzésen írt az osztálytársam, s én leszek a szólóhegedűs. Ettől viszont tartok egy kicsit, az Asz-dúr nem éppen hegedűs-hangnem (4 bé az előjegyzés).
Még múlt héten vettem egy sárga nadrágot, és mikor péntek este otthon filmet néztem (Fanni és Alexander), egy sárga pillangó kezdett el körülöttem szálldosni. Vagy két órát udvarolt, majd utána nyomtalanul eltűnt a házból. Ez nagyon érdekes volt, főleg hogy nem gyakran keringenek tébolyult lepkék az otthonomban. Mindig van valami "jelképes tartalma" ha egy megjelenik. Az utolsó az két éve járt a szobámban, az egy pávaszemes lepke volt, és akkor jött amikor először próbáltam ki a kontaktlencsét. Lehet hogy ez hülyén hangzott , de szerintem az ilyenek színesítik az unalmas hétköznapokat. Nem is tudom miért nem említettem meg már a múltkor. Talán azért mert akkor elragadtattam magam az eseményekben, és nem figyeltem a felszín mögé. Pedig ezek sokkal érdekesebbek mint holmi hajónaplók.
De Esztergom az tényleg tetszett.Már biztos hogy átmegyünk Sanyibácsihoz lovagolni. Nem maradunk ennél az őrült és unalmas alaknál, Sz. Marcellnél:P
És a társaság is jobb a leendő helyen. Sok fiatal, és menő boxok:D
Ma megdicsért az úszótanár, tegnap meg énekből kaptam. Ezek jól esnek, bár nem tudok mit mondani rájuk. Olyan béna amikor azt mondom hogy:Köszönöm. meg mosolygok vagy ilyesmi. De legalább most nem dorgálásban részesülök éneken. Most mintha kezdeném összeszedni magam a mélypontról. Szerintem jók lesznek a vizsgáim is csak még gyakorolni kell... Most azonnal, mert nem tudom a bartókot zongorából.

Voltam lovagolni, de most ott ahol a Pálmáék vannak. Nagyon jó hangulata volt, és végre normális ugróedzésben részesülhettem:-)Meg találkozhattam régi ismerősökkel Borával, Katával... Egy bizalomgerjesztő Memphisto nevű lovon ültem. Elég ügyi volt, csak elvileg nincs munkába fogva annyira. Azóta meg itthon töltöm fel az energiakészletem, például kimentem a kertbe "dögvénykedni", kivittem a degut is, majd ezek után a Dalmáéknál napoztam, mert olyan fehér vagyok mint egy rendszeres internetező. Pedig én sokat vagyok a szabadban, de általában lovasfelszerelésben és nem pedig fürdőruhában. És a lábamat így ritkán éri a D-vitamin kiváltója.
Holnap annyiradeannyira nincs kedvem Győrbe menni és tanulni. Meg irodalomfogalmazást írni, és Bertalottit tanulni. Annyira fájdalmas ilyenkor már iskolába járni. És ott bent nagyon fagyos a hangulat. Mindig megreked a tél. És a sötéten kívül hideg is van, meg takarított gumipadló-szag.
Félek az elkövetkezendő héttől. Jó lenne átaludni. Ugyanakkor mégis vonz, lehet hogy jó fognak elsülni a dolgaim, csak ne legyek görcsös. De érthető hogy nem kívánom annyira ezt az egészet, a jövendőbeli kínos helyzeteket nem részletezem, csak annyit írok hogy zongoravizsga, osztálykoncert (ahol fogalmam sincsen mit alkotok), irodalom elemzések anélkül hogy értenénk, zeneelmélet dolgozat..
Fúj hagyom is az egészet, inkább nem folytatom.
Egyébként már tudok enyhén vakon gépelni az antis elek gépíró program hatására. Bár sosem gyakorlom csak annyi msn-partit lejátszottam már hogy eltalálok minden betűhöz, mondjuk korántsem tökéletesen.
Most annyira kedvem lenne verekedni valakivel,kár hogy nincs senki aki ne sértődne meg ha ütlegelném:) Pedig kíváncsi lennék mennyire vagyok erős. Feszegetni akarom a teljesítőképességem határait. De a lovaglás is ezt célozza. Szeretem az ilyen dolgokat.

Ma voltam fodrásznál (több mint egy éve nem vágattam le a hajam!). Peti még mindig olyan cukifiú mint amilyen volt, de most hál istennek nem kurtította meg a hajamat túlzottan. De én már a végétől is sajnáltam megválni pedig volt olyan hajszálam amelynek már 2-3 felé szétállt a vége. Csak az a baj hogy a hajvégeim a legszőkébbek:) De annyira nem visel meg a hajvágás, sőt majdnem extrémeskedtem is, de aztán rájöttem hogy zavar a fülem, így inkább nem hívom fel rá a figyelmet egy kontúrral.
Most meg a Rómer Házból jöttem ahol egy filmet néztem meg. Egy diszkókirály DJ-ről szólt, aki drogozott. A történet nem volt rossz, csak a zenék voltak feszültek. A végére már kezdtem megszokni. De azért ezen a helyen mindig jó programok vannak,csak ritkán megyek el. Nincs pedig messze, de mire rászánom magam... Ma egy napsárga farmerben pompáztam. Tök jó érzés volt ebben a szottyos-esős időben. Most viszont epret fogok enni és nem törődöka többi emberrel legfőképpen a hímnemű egyedekkel.

Ezt a videót akkor láttam amikor múltkor voltam a lovasclubbereknél és ott volt Benkő Péter is. Nagyon szép szövege van (Koltai) és jól is mondja el a színész:) És erre most megtalálom youtube-on!! Azt hiszem ezt direkt neki írták. Na jó a képek giccsesek benne, de én csak hallgatni szoktam. Bár még sosem tudtam megérteni teljesen..

Ma mégis blogolásra adtam a fejem, bár még fogalmam sincs mit írhatnék, mert olyan vagyok mint egy üres cipősdoboz. Hiányzik a cipő:) Zárkózott időszakomat élem pillanatnyilag. De mivel témák terén most nem vagyok kinyilatkoztató, inkább boldogítom magam vicces cipők látványával, nem is gondoltam volna hogy ennyi infantilis cipellő kering a világhálón:)De inkább nem rakom fel mindet,félek a szerzői jogtulajdonosok bosszújától. Egyedül a halas az amit vétek lenne szelektálni, mert jól mutatna egy horgász lábán. Meg én is szeretek halat enni és ha szükség hozná, megenném a sült lábbelimet. A kis ezüst cipellő meg az én tulajdonomat képezi,de gondolom még rajtam kívül sok boltkórosét is, akik "nem tudták otthagyni". Bár ez nem humoros annyira, csak szeretem, mert annyira hirtelen elhatározásból vásároltam. Utálom egyébként hogy én mindenen ruhadarabon filozofálok egy hetet míg rászánom magam a megvételre.
Holnap elmegyek lovagolni, de az úszást szerintem mellőzöm. Kíváncsi leszek hogy fog Stradivaria akinek sokkal alpáribb neve van, mintha egy szódásló lenne. Coriboriról meg múltkor készítettem "művészi" képeket,majd be fogok illeszteni ide párat ha fényképezőközelben leszek és feltölthetem a gépre.
Az első szó amit életemben leírtam az a cicababa volt.
És az első szerelmem pedig Lengyel Csabika :P De mára legyen elég ennyi az óvodáskori nosztalgiákból.

Azt hiszem hanyagolnom kellene az internetet. Kóros szokás és elveszi az életet előlem.

Ma voltam úszni reggel. Ilyenkor jól esik róni a kilométereket a koszos győri medencében. Eddig eléggé lazulós volt a hetem, jószerivel semmit nem kellett tanulnom, leszámítva a János Passió bemagolását, hogy tudjam az összes témát a dolgozatra és alkalomadtán fel is ismerjem ha berakják a lejátszóba. Csak annyi volt a problémám hogy ami lemezt felrakott a tanárnő, azon nem lehetett érteni a szöveget (csak a szövegről tudom megkülönböztetni a 7. és a 27. kórust). Az egész zenét recsegés-ropogás fűszerezte és többször meg is akadt,szakadozott egy-egy áriarész. Te jó ég azt veszem észre hogy kezdek öregedni, mert csak a példálózó felnőttek használják úgy a szavakat hogy kiejtik, majd rögtön mögé biggyesztik a szó szinonimáját is, műveltségüket bizonyítván. Meg persze hogy tovább tartson a mondandójuk. Például ilyen az irodalomtanárom is, csak ő be sem fejezi a mondatait sosem. Szörnyen idegesítő tud lenni. Hamarosan elindulok lovagolni Mányra és vlószínűleg 2 lovon is fogok menni. Ahol most ülök ott nem látni ki rendesen a ablakon csak egy házfalra. Elég lehangoló. És az eső is szemerkél. Sajnos most nem hagynak nekem békét mert nem bírják nézni az emberek a tétlenségem.

A hétvégén volt lovasszínház, ott is aludtam, ma pedig az egész brigád eljött Péliföld-Szentkeresztre. Elég jól sikerült, pár incidenstől eltekintve, ami főleg a frízekkel való problémákban merül ki. De panaszra nincs okom, az idő is eszményi volt, kicsit most látszik is rajtam, a karom határozottan barnult:)
De az egésznek kerti-party hangulata volt, heverésztünk felépés után a fűben, beszélgettünk meg hallgathattam az ugratásokat. Például Tenya kapott egy rajongójától egy csodatévő "életminőséget javító vitalizáló piramis-mátrixot" ami kb egy műanyag tojástartó, de olyan kis szakmai könyvecske van hozzá hogy Berci (bocsánat Albert) hangulata az egekbe szökött ennek hatására, és azt olvastuk hogy ha a csodatárgyat a mustra rakjuk akkor nem erjed meg, és a bor alkoholtartalma megnövekszik attól hogy rárakjuk a hordóra. Meg persze ha magunkra tesszük akkor az életminőségünk fog javulni.
Egyébként meg az a nagy helyzet hogy a számítógépem önként küldözget linkeket a blogomról msn-en, akkor is ha én nem vagyok fenn. Nem tudom hogy mire föl menedzsel engem ennyire, de nem díjazom az igyekezetét. Ezennel szeretném megkérni drága gépemet hogy tegye takarékra exhibicionista énjét. Mert kicsit túl büszke arra hogy az ő klaviatúráján íródtak agyszüleményeim. csak vicces volt, mert lelepleződött, mivel hajnali fél egykor reklámozott engem, amikoris köztudomásúlag a lovardában kornyadoztam az előadás után. A darab az jó volt, a szállás utána szűkös, sőt át lettem toloncolva a 2-es szobába, bár az jobb mint az ötös. Viszont most egyéb dolgom is akad minthogy írogasak így ezennel zárom soraimat.

Ezentúl megpróbálom berekeszteni a negatív kisugárzást a blogomról,mert senki nem azért szörföl a neten,hogy aztán egy depresszív hangulatú energiavámpír helyen kössön ki, vagy esetleg idetéved egy labilis idegzetű érzékeny ifjú, aki írásaim hatására beáll az emo-brigád vasalthajú dzsungelharcosának. Ma egyébként Lilivel a sétálóutcán kiállított tablókat nézegetve kiválasztottuk a város legfájdalmasabb emo-kidjét, no meg a legpunkabb csajszit, illetve a legtökéletesebben begyakorolt szájpozitúrát alkalmazó hölgyet. találtunk egy nagyon keresztény tablót is ahol igazgató helyett középen egy amerikai lelkipásztor díszelgett.
Kezdek elindulni a pozitív irányba. Ennek örömére valami olyan dolgot rakok be képeken amitől mindig jókedvem lesz. És ez pedig a színes-gusztustalan-ételfestékes nyalóka. De szerintem igen jól néznek ki és akár lehet a művészi önkifejezés eszköze is. Persze nekem az Édességekről már egy tragikomédiába illő eset is eszembe jut,hasonló a "répatorta van?"-vicchez. Bár talán mégsem. DE ebbe itt nem kezdek bele:) Bár igaz hogy kb. egy éve nem is ettem. Főleg a hatalmas színesek tetszenk,bár az ízük annyira nem nyűgözött le eddig. De most ezek a képek mind a pozitív életszemléletet sugallják, és valakinek tényleg az a munkája hogy ilyeneket tervezzen. Egy ilyen nyárimunkát akár ingyen is bevállalnék:D
Egyébként meg ma volt a suliban ballagás. És legszívesebben a Dóriéra mentem volna de a közlekedési tudatlanságom korlátozott ebben... De talán nm is tudtunk volna beszélgetni, szerintem ez az utolsó alkalom amikor együtt van az osztály, bár érződik a "vihar előtti csend" állapot, ahogy mindenki stresszel a következő hét fáradalmai miatt.Én még nem várom az enyémet. Most amúgy fáj a torkom eléggé.
De sebaj vasárnapra úgyis meggyógyulok fő az optimizmus!