
Most nem csinálok semmit. De ez nagyon jól tud esni ilyenkor. Vasárnap és hétfőn is kint voltam a Vágtán, sőt nagy szerencsém volt, vagy talán inkább szerettek ott engem, mert kaptam kék karszalagot, amivel bemehettem a versenyzők részére fenntartott istállókhoz,meg nézőtérhez. Pedig nem voltam olyan hasznos ember, csak nagyon szurkoltam "Komárom kistérségnek". (A lovas az ismerősöm volt.)
De azért kicsit szégyellem is magam hogy kisajátítottam a véges számú karszalagokból egyet:D
Vasárnap szakadt az eső és nagyon fáztam, hétfőn ellenben szép idő volt, de az a nap már nem tartogatott annyi örömet. Csak azt sajnálom hogy Albert a legnehezebb középdöntőbe lett sorsolva, de ott is 2. lett. (Csak az előzte meg aki a döntőt is megnyerte..) És szerintem neki is ott lett volna a helye a döntőben.
De nem baj, mert így is nagyon jól ment. Bár ez sovány vigasz neki, nála siker orientáltabb embert nemigen ismerek.
Azért örülök neki hogy ott lehettem. Az tény hogy szinte senkivel nem beszélgettem, de sok volt a dolog, meg másokra jóval nagyobb felelősség hárult mint énrám. Én csak a háttérből figyeltem az eseményeket. Meg azért ez nem az én közegem.
Ma meg visszatértem a hétköznapok szürke világába, még matek dolgozatot is írtam.
De mostanság nagyon jó dolgok történnek velem, és még ez is sikerült.
Még berakok egy általam fényképezett gyatra képet a vágtáról, de azért Lopakodó (a ló)is megér egy képet.
1 megjegyzés:
szívmelengető hogy ez a fotó már iwiwen is szerepel:D
Megjegyzés küldése