A szombat esti esküvőn sajnos elég hideg idő volt, de a templomban jól sikerül az éneklésem (ave maria), Orsi a menyasszony meg nagyon szépen nézett ki. Magassarkúban kicsit magasabb volt mint az unokabátyám, de jó festettek egymás mellett. Sajnos a bulin szörnyű lagzizene volt és nem tudtam magamon erőt venni hogy erre táncoljak. A násznép átlagmagassága minimum 185-190 cm volt, és én még magassarkú cipőben is alacsonynak éreztem magam. Van egy másodunokatesóm akire nem is emlékeztem, de 210 cm, mellette még apa is eltörpült.
Azért durva hogy unokabátyám megházasodott,ő volt a boldog agglegény a családban.
Ezek után a reggelem borzalmas volt, ennyire sosem éreztem magamat másnaposnak, pedig nem is ittam szinte semmi alkoholt, ezért biztos hogy valami front vagy rossz kaja volt a dologban. Amint felkeltem rögtön bevettem vmi hányáselleni gyógyszert, és még szédelegtem is. Aztán visszaaludtam és délig regenerálódtam.
Délután az öcsém beköltözött a bencések koleszába, bár a szobatársaival nem találkoztam, van egy Antal és egy Dani.
Az évnyitóra ottmaradtunk,ami egy mise volt, de az valami szörnyű élmény volt, mostanában ha beülök egy misére mindig alfa-állapotba kerülök és nem tudom nyitva tartani a szemem, és mindig fel kell állni,szóval nem tudom átadni magam a teljes relaxációnak, az alvás és az ébrenlét határmezsgyéjén lavírozok. Ez nagyon fárasztó! De legalább volt ülőhelyem, azon a levegőtlen helyen, mert elszívta a sok ember az oxigént. Közben azon morfondíroztam hogy minek van az előttem lévő szószék tetején egy arany ördög, vagy Mózes szarvakkal.
Este voltam koncerten pihenésképpen, ahol sok szerb rézfúvós játszott, macskajaj-szerű zenéket. De legalább jól tudott trombitálni a frontember. Kicsit hűvös volt, bár ez szubjektív mert én ma egész nap majd megfagytam, pedig perzselt a Nap. Lehet vámpírrá váltam:)

Most energiatartalékaim végére értem, még csak kilenc óra van és tökfáradt vagyok, de 4 óra vizsgázás egy poshadt teremben nagyon letompított. Ennél jobb szó most nem is tud az eszembe jutni. Azért sikerült facebookon összevesznem Lucával és felköszöntöttem Giuliot, de ennyi bőven elég az olaszokból mert fárasztóak és ha belegondolok hogy ott még nagyobb hőség van....

Kiderült hogy az iskolámban, ebben a patinás intézményben már az év elején is nagy fejetlenség uralkodik. Sosem tudnak semmit megszervezni... Az évnyitó inkább kedd reggel lesz, eltérve az eredeti konstrukciótól. Szóval hétfőn nézhetek ki a fejemből, mert még el sem kezdődik a tanítás :)
Vagy tartok egy városnézést, talán már befejezték az utcatördeléseket. De szerintem még alig lesz osztálytársam Győrben aznap.

Éppen Pálmánál vagyok, és gondoltam írok pár sort. Holnap megyek az írásbeli nyelvvizsgára, majd este tanulok rá. Egyébként is tagja vagyok az "Akik mindent az utolsó percre hagynak" csoportnak facebookon. A szóbeli az egy poshadt BME-s épületben volt, két klimaxos nőci beszélgetett velem, a sportokról, meg a televízióról.
Kezd zsúfolttá válni a hetem, mert holnapután Győrbe megyek az unokabátyám esküvőjére (végre felvehetem a ruhám:D), vasárnap meg már nem jövök haza, hanem maradok Győrben és végigbambulhatok 2 évnyitót is. Az egyik a sajátom, ahova feltétlenül el kell mennem azt mondták, a másik meg a bencés sulis ahova az öcsém megy és mivel az misével van egybekötve, így egy füst alatt elintézem a búcsúzkodást, meg a hitbéli megtisztulást... ez azért túlzás, mivel egész nyáron alig voltam templomban, de mindegy. Azért kíváncsi leszek mit fog Marci kezdeni egyedül a suliban. Most viszont már én is várom az iskolát, megtudtam hogy egyik barátnőm az osztálytársam lesz (aki Madridban tanult).

Holnap megyek nyelvvizsgára.
Elég gáz így világgá kürtölnöm, főleg, hogy nem nagyon bízok a tudásomban, a nyelvtani rész felét csak tippelni tudom.Úgyhogy most elkezdtem időt húzni,mindenféle elfeledett honlapot meglátogatok, és telik az idő. Pedig most kénytelen leszek legalább a szituációs gyakorlatokat átnézni, vagy hogy milyen témákról lehet szövegelni. Azért ettől a részétől nem félek a dolognak,mert beszélni bármiről tudok mindig :D

Tegnap megint volt lovasszínházas előadás, a változatosság kedvéért augusztus 20. környékén az István a király-t adtuk elő. Én voltam benne Réka :) Szeretem ezt a szerepet.
Azért az kár hogy a női karakterek a darabban nem olyan kidolgozottak, és egy pörgős számot sem írtak nőknek. (Mondjuk Rékánál ez furán is jönne ki.)

Most nagyon sok ismerősöm eljött,jólesett.

Utána meg még ott maradtam a darab utáni bulin,amit a lovardában tartanak.

Ilyen "szintetizátor-ének-lagzi'" stílusban szolgáltatta a zenét a muzsikus. És Timinek meg most volt a szülinapi italfogyasztós-ámokfutása,amibe be kellett szállnom :P
Jókat táncoltunk, és utána még a komáromi Flamingó diszkóba is elmentem néhány emberrel, ezen a helyen erősen retrós számokat játszottak, és összefutottunk pár lovasruhás (sarkantyú, csizma,lovasgatya) egyénnel akik korábban léptek le a lovardából. De hamarosan a hely bezárt, meg megérkezett az A+A/B különítmény, akik nagy szerencsétlenségükre találkoztak "Nyuszival" aki nem tudom ki, de nem igazán örültek hogy észre lettek véve általa.
Majd hazamentünk és éjjel lett...aztán pedig reggel :P

Végezetül most igen jó hangulatban vagyok, bár egyre bonyolultabb körülöttem a lét, de hát élem az életem és azt teszem ami jól esik.
Most meg szerintem elmegyek és pihenek egy jó nagyot.

Most nagyon tétlen hangulatban leledzek és ez nem jó. Úgyhogy inkább leírom hogy milyen jó volt pénteken a szigeten. Lillával Pesten találkoztam, majd miután a nagy esőt átvészeltük a Mammutban, beléptünk a Sziget területére, ahol jó atmoszféra uralkodott. (Ezt az atmoszférás cuccot a finnektől idézem.)

Sokat gyalogoltunk egyik helyről a másikra, még most is izomláz gyötör:)
Ismerőssel nem találkoztam,mert olyan sok ember van fenn, de például egy popénekes-diszkós hangulatú koncerten megismerkedtünk hollandokkal.
Megnéztünk egypár sátrat még a délután folyamán, illetve egy szívószálakkal kidekorált fazon is színesítette a programunkat.

Este elmentünk a Nagyszínpados koncertre, ahol hihetetlenül tombolt a közönség, könnyű volt eltávolodni egymástól, ugráltak meg lökdösődtek a Prodigy-n. Aztán találtam magamnak egy őrzőangyalt egy francia fiú személyében, aki tipikusan franciás volt,nem volt felfokozott idegállapotban, hanem józanul szemlélte az eseményeket és néha kamerázott. Amikor elkezdtek löködni ilyen-olyan mámoros csapatok akkor összekapaszkodtunk, egy csomószor egyébként is neki taszítottak. És tök jó magas is volt. Steven-nek hívták ennyit tudok róla összesen,meg hogy hol lakik. Azért jó volt hogy fedezékbe vonultunk eléjük (ketten voltak) mert visszafogottan buliztak..

A koncert után, elmentem Lillával másfelé, aztán hívtak minket csocsózni finnek, akikkel megtárgyaltuk angolul hogy nyelvünk ugyan hasonló, de egy kukkot nem értünk a másik szavaiból. Ők nagyon kedvesek voltak, a legviccesebb az egyik fiú neve volt Jukka-Pekka.
Aztán holmi magyarok meg már rólunk is azt hitték hogy finnek vagyunk, így angolul beszélgettünk, ez nagyon szórakoztató volt.
Voltunk táncolni is, már meg nem mondom hol, és ott 2 olasz kérdezett tőlünk valamit (talán öngyújtót kértek), és rögtön megkérdeztem hogy: Rómából jöttetek? Ők meg csodálkoztak hogy ezt honnan tudjuk, de egyébként onnan hogy Máltán már profi népességcsoport-analizátorok lettünk. Sétáltunk az utakon és Lilla mondta nekem: franciák,olaszok, svédek. És mindent kitalált,mert mikor közelebb jöttek azon a nyelven beszéltek:)
Ja és mindenki tőlünk kérdezte az irányt mindenféle sátorok felé, nem mintha mi tudtuk volna.
Annyira elfáradt a lábam hogy a végén már le kellett ülnöm, és még azóta is csak regenerálódom.
(A képen a koncert utáni hangulat..)

Ma valahogy nem vagyok képes kikelni az ágyból és még hideg is van.

Mostanában ha lóra ülök általában az a vége hogy csuromvíz leszek. Ma még a bugyim is vizes lett. Komáromban kimentünk terepre és az esőfelhő mindig követett minket. De a környező helyeken mindig szép bárányfelhők látszódtak, kb 2 perccel miután mi elhaladtunk arra, a szakadó esőben.
Holnap meg szigeeeet Lillával és ha szerencséje van Péterrel.
Ők Pécsről jönnek fel, Lilla kiszámolta hogy nekem időben jobban megéri New York-i boyfriendet tartani mint pécsit, mivel míg elrepülök Amerikába az 6 óra, de ha vonattal el akar jutni Nyergesre egy ambíciózus fiatalember, az 12 óra, annyi az átszállás XD

Utálom a tutyimutyi félénk alakokat, akik kimaradnak a jó bulikból, csak azért (és még maguknak sem merik bevallani) mert félnek a következményektől. Gyávák és ehhez gyártanak nekik tetsző ideológiákat.
Igazából nem is ismerek sok ilyen embert,csak egy elenyésző hányada az ismerőseimnek ilyen, de most ezt gondoltam itt közzéteszem.

Délelőtt voltam a lovardában, lovaglás közben ránkszakadt az ég, és csuromvizes lett a pólóm, akadály után egyből beügettem a ló boxába, semmi leléptetés meg ilyesmi. Cori még nagyon akcióban érezte magát ott benn, forgó szemekkel úgy nézett rám mint egy csatamén. De élvezte a helyzetet. Annyira eláztam, hogy a pólóm helyett egy régről ottmaradt kardigánt vettem fel, majd fél óra múlva észleltem hogy igen mély dekoltázst kölcsönöz nekem ez az összeállítás. Így visszagondolva talán ezért beszélgetett el velem a böndefecó a Szellő kiképzéséről...XD Mert máskor nem igazán érdekli őt ez. Meg én is csodálkoztam hogy most mi van? Sosem erőltetem hogy üljön fel rá.
Délután elment a család női részlege Pálmával kibővítve Budaörsre vásárolni.
A Decathlonban elkövettem egy emlékrablást, mert a faliújságon megláttam egy 2005-ös fotót Mexről, amint ugrat rajta Franci egy oxert és a háttérben Pista bá áll...
Sikerült észrevétlenül leoperálni és észrevétlenül távoztam a helyszínről. Most ezt a képet nézegetem:) Úgy sajnálom szegény Mexet, mindenféle kis béna kezdő csajszika lovagolja most a nyergesi lovardában. És PK versenyekre kényszerítik,amikor is neki simán még B3-A1-ben lenne a helye. (Az viszonylag jó kategória.)Persze nem ezekkel a gyerekekkel.

De legfőképpen Pista bácsi miatt tettem mindezt,nem bírtam elviselni hogy ott legyen, és ne nálam. Ez olyan hozzá méltó tett volt, biztos ő is ezt tette volna a helyemben ha én haltam volna meg és ő pillant meg engem egy képen. Biztos elteszi emlékbe... Ja és azt még a szülinapomkor nem tudtam de aznap halt meg. Mondhatni lelki társam volt:) És annyit kiabáltunk egymással, meg perlekedtünk minden kívülálló azt gondolta volna hogy utáljuk egymást.De igazából nagyon kedvelt és tehetségesnek ítélt. Mondjuk már fél éve nem beszéltem vele, a Lili nem szerette őt.De sajnos utána már nem találtam jó lovasedzőt. Persze Pista bá sem volt tökéletes, rengeteg hibája volt, de egyszerűen olyan nehéz egy embert találni aki tényleg komolyan vesz és nem csak azért foglalkozik velem hogy minél kevesebb melóval minél több pénzt legombolhasson. Sanyi bácsival meg lennék elégedve, csakhogy neki nem számítok,mert már van elég lovasa. De már szeretnék végre megint olyan jólesőeket ugratniiiiiiiiiiiiiii!!!!!!!

Valaki nem beteg most?

Tegnap már nagyon nagy bábeli kavalkádban éreztem magam. Kb. hajnali fél kettő volt, mire kidőltem a kollektív msn-partyból,de a végén már hozzám angolul beszélt a magyar, magyar versidézetekkel szórakoztatott az olasz, és spanyolul szólt az agentín. (Vajon mi az a buscar?)
Én meg spanyolul adtam tovább mindezt Lillának aki le tudta a felét fordítani, körübelül így:
Tu eres muy linda, hasta en pijamas eres linda.--Te olyan Linda vagy,még pizsiben is lindás vagy:D Mondhatom tökéletes nyersfordítás.
Ja mert közben keresztbe kasul jöttek a webkamerák is. Nagyon leterhelő szellemileg. Sőt még a gépem felett átvette az irányítást Lilla unokatestvére Péter is, aki el akar jönni a szigetre Lillával és velem. De ebből kétlem hogy lesz valami. Mert nem tudok szervezni. Még jó hogy szülinapomkor nem vontak be a szervezésbe, akkor tuti nem lett volna semmi:)

un abrazo! que tengas hermosos sueños! Ezt le tudja vki fordítani?

Lehet hogy vihar lesz este. Most Horvátországban vagyok (kiskoromban mindig 'th'-val írtam a szó végét, tekintettel az unokatestvéreimre).
Ez egy elég jó hely,minden van itt,csak egy a baj,hogy a szüleimmel vagyok nem pedig valami szexi fiúval, vagy baráti körrel.
És az összes fiatallal ez a helyzet itt-unott képpel kullognak középkorú szüleik után. Azért én elvagyok, Máltán már kitomboltam magam, jó azért pihenni is.
Eléggé el van zárva a külvilágtól, még a boltok is házon belül vannak elintézve. Gondolom a sznobok miatt lett ez az egész megteremtve, mert vannak olyan boltok is amikbe szinte kényelmetlen bemenni. Főleg hogy senki nem jár be, csak van tíz Dior táska meg cipő, mindegyik egy külön pulton és kivilágítva. Pénzmosoda hangulat van.
Láttam ma egy olyan férfit aki pink pólóban, rózsaszín gatyában és törölközőben érkezett le a strandra. Mikor levetette gúnyáját, kiderült hogy fecskéje rágógumi-rózsaszínben pompázik. De terhes volt a nője úgyhogy a nemi identitásához nem férhet kétség.
Nem is írtam hogy van egy argentín levelezőtársam, bár mostanában átszokott a myspace-ről az msn-ezésre, ami nekem kicsit kényelmetlen,mert van egy kis időeltolódás köztünk, mikor ő felpörög én elalszom. Zeneszerzést tanul az egyetemen (nem pont az én stílusom), és náluk most tél van,nincs nyáriszünet.
Ami a legérdekesebb az egészben- Markos Albert a neve. Így k-val:) Már ismerek egy ilyen nevű embert,csak az magyar, és még korban is ugyanott tartanak.
De most bemegyek a teraszról mert villámlik, de a látvány tökéletes ahogy a tengerbe csap. És mégis meleg van.