Visszatértem a pár napos távollétből, ilyen sokat még nem szálldostam 4 napon belül.
Edinburgh mellett voltam, egész jól éreztem magam bár néha jobb lett volna a ha nem akarnak minket ennyire szórakoztatni és egy-két unalmas kötelező programot szívesen kihagytam volna. A szeszgyár például nem igazán érdekelt, bár a végén vásárolhattam skót whiskey-t. Amilyen kevés napot voltam ott, ahhoz képest jó sokat vásároltam, de sokkal nagyobb a ruhaválaszték mint Magyarországon. És nem cáfoltak rá a sztereotípiákra a skótok, mert gyakran hangoztatták hogy "very expensive" mindenre. De körülbelül ez volt az egyetlen szófordulat amit teljesen jól megértettem, mert annyira furán ejtik ki a szavakat hogy nem igazán értettem miről akarnak velem társalogni. A végére már rájöttem a tökéletes stratégiára-nem szabad kérdezni semmit, mert úgysem indul be a kommunikáció, a válasz értésének híján. A németekkel sokkal jobban el tudtam csevegni angolul, ők amatőrül beszéltek amit könnyű érteni. Ez egy fesztiválféleség volt, ami 3 különböző nemzet megyéjéből gyűlt össze és kétévente van, de én most voltam először. Ment rajtam kívül egy másik énekes a sulimból, és néptáncosok is voltak, de őket előtte nem ismertem.Meg dobosok. A magyarok voltak a legjobb fejek.
Ma pedig voltam már lovagolni Corin, olyan jó volt, mert ugrattam is. Már annyira régen nem csináltam és most jól esett. Mondjuk nem volt tökéletes, de egyszer sem vert pedig sokszor nem éreztem mikor rugaszkodik el a földtől. Most picit visszagondoltam és pont tavaly ilyenkor hagytam fel a rendszeres ugróedzésekkel, mert átkerültünk Mányra és aztán már nem állapodtam meg egy edzőnél sem, és mindegyik az alapokkal akarta elkezdeni és igazából egy méternél nagyobbat meg normális kombinációkat nem is ugrottam már egy éve. Ez afféle ortopéd-év volt a lónak. Sőt Pistabá is kinyírta magát ugye.