Voltam lovagolni, de most ott ahol a Pálmáék vannak. Nagyon jó hangulata volt, és végre normális ugróedzésben részesülhettem:-)Meg találkozhattam régi ismerősökkel Borával, Katával... Egy bizalomgerjesztő Memphisto nevű lovon ültem. Elég ügyi volt, csak elvileg nincs munkába fogva annyira. Azóta meg itthon töltöm fel az energiakészletem, például kimentem a kertbe "dögvénykedni", kivittem a degut is, majd ezek után a Dalmáéknál napoztam, mert olyan fehér vagyok mint egy rendszeres internetező. Pedig én sokat vagyok a szabadban, de általában lovasfelszerelésben és nem pedig fürdőruhában. És a lábamat így ritkán éri a D-vitamin kiváltója.
Holnap annyiradeannyira nincs kedvem Győrbe menni és tanulni. Meg irodalomfogalmazást írni, és Bertalottit tanulni. Annyira fájdalmas ilyenkor már iskolába járni. És ott bent nagyon fagyos a hangulat. Mindig megreked a tél. És a sötéten kívül hideg is van, meg takarított gumipadló-szag.
Félek az elkövetkezendő héttől. Jó lenne átaludni. Ugyanakkor mégis vonz, lehet hogy jó fognak elsülni a dolgaim, csak ne legyek görcsös. De érthető hogy nem kívánom annyira ezt az egészet, a jövendőbeli kínos helyzeteket nem részletezem, csak annyit írok hogy zongoravizsga, osztálykoncert (ahol fogalmam sincsen mit alkotok), irodalom elemzések anélkül hogy értenénk, zeneelmélet dolgozat..
Fúj hagyom is az egészet, inkább nem folytatom.
Egyébként már tudok enyhén vakon gépelni az antis elek gépíró program hatására. Bár sosem gyakorlom csak annyi msn-partit lejátszottam már hogy eltalálok minden betűhöz, mondjuk korántsem tökéletesen.
Most annyira kedvem lenne verekedni valakivel,kár hogy nincs senki aki ne sértődne meg ha ütlegelném:) Pedig kíváncsi lennék mennyire vagyok erős. Feszegetni akarom a teljesítőképességem határait. De a lovaglás is ezt célozza. Szeretem az ilyen dolgokat.