Kedvenc bloggerem Mandarin ismét visszatért az internetes mezsgyékre:)
Nagyon szeretem a szerdákat. Csak kb. fél 12-kor kezdődik a tanítás, addig mindig szombatot játszok. Persze mindig elkések a németóráról, mert az idő így még jobban kifolyik a kezemből mint egy átlagos nyolcórás kezdésú napon. De mester volt aki ezt a konzis órarendet kitalálta nekünk hogy a hét közepén van egy kis szabadság.

Holnap megyek síelni:) Persze ezt inkognitóban teszem, mert már csak betegségre kaphatok igazolást az iskolában. Így viszont ki kell hagynom a konzibált, bár azért annyira nem sajnálom. Tavaly is unalmas volt. Mondjuk az vicces volt hogy Anna (osztálytársam)olyan részeg volt hogy a matektanárnak mesélt a rejtett matematika-képességeiről, igaz hogy félévkor megbukott:D De az fárasztó volt hogy akkor pár konzis nálam aludt utána, de nem tudtak egyszerre megérkezni és távozni, így az egész éjjelem azzal telt hogy valaki hívogat telefonon hogy engedjem be. Akkor fogadtam meg hogy többet diákszállás nem lesz az otthonomból, de ez idén megdőlt, mivel pénteken még az akkorinál is többen nálam aludtak. Bencések és konzisok.És érdekes módon kulturált volt az egész brigád, senkinek nem kellett hánynia, és majdnem egyszerre érkezett mindenki, legalábbis egy órán belül, és nem hajnalban ment el senki. Egyedül Matyi jött később de ő hajléktalan volt (nem szólt előre 1 nappal) és örülhetett még a szőnyegnek is ami neki jutott..
Nagyon sokan voltak múlt héten mindenhol, mert 5 helyen is szalagavató volt, meg egyébként sem lehetett otthon semmit sem csinálni. Csenge és Bianka voltak a fő partipartnereim, mert nekik meg szombaton koncertjük volt még Győrben. Aztán a Laposon (nem tudom miért nem "-ban" raggal használják) elkeveredtünk egymás mellől, bár Csenge telefonja beleesett a WC-be és nem lehetett használni, így előre megbeszéltük hogy legrosszabb esetben nálam találkozunk.
De jól alakult a helyzet,mert megleltem A. társaságát, majd egypár óra múlva magával A.-val is összetalálkoztam. Így nem kellett telefonon értekezni. Ja és találkoztam a szilveszteri buliról is egy meghatározó személyiséggel Sukival:)
És másnap meg teljesen pihent voltam.
Ja és a héten egy őrült talpmasszírozós brigád is életvezetési tanácsokkal próbált ellátni, a természetesség, a testi-lelki egészség jegyében. De ki az aki 10-kor már lefekszik aludni??

De jó hogy ma már vége az óráimnak.

Most annyira nincs kedvem elkezdeni olaszt tanulni, meg szolfézst hogy inkább blogot írok. Ma még moziba is mentem, Dömével megnéztem az Avatart. Egész jó film volt, bár próbált a rendező moralizálni és az nem állt olyan jól neki. Eddig minden fiúismerősöm aki látta, nagyon szépnek találta a főhős lányt. De az az érdekes benne hogy végig kék színű volt és nem ember hanem Navi. De biztos a viselkedése meg a kisugárzása tette ezt a hatást.
Valójában túl korán megérkeztem Győrbe. Ami nem lett volna baj, ha akad társaságom. Csak aztán az utolsó utáni pillanatban lemondta a korai érkezést a "társaság" és gyorsan kellett valakit keresnem.
De a Döme az tökéletes volt, ő a legmobilabb barátom. Még Mediawave-re is eljött velem tavaly amikor hirtelen kitaláltam hogy van egy koncert és őt tudtam mozgósítani.
Aztán az egész napom jól alakult a végére.

Lehangoló egy idő van. Most úgy elutaznék valami nyári helyre, legfőképp Ausztráliába. A szörfös fiúkhoz. Kéne keresnem a neten egy ausztrál ismerőst, Argentínába például már bármikor mehetnék, hála a myspace-nek.
De az ihletet most a Dubaiba utazó ismerőseim adták. Itthon valahogy nincsen életkedvem, hiányzik a napfény. De sebaj majd megyek síelni és a hegytetőn mindig szikrázó napsütés van, kivéve ha esik a hó, de azt utálom, és a léc sem csúszik rendesen.

Hétfőn elütötte a mobilomat egy autó. Jól kezdődött az iskola. De azért a helyzet vicces is, mert a kijelzője ugyan teljesen tönkrement, de egy kereszt rajzolódott ki rajta, így az a tervem hogy elküldöm Vatikánba, vagy eladom az ebay-en. És mikor elkezdtem nyomkodni hogy él-e akkor bekapcsolt a zenelejátszómból Caccini: Ave Maria-ja. Szóval stílusosan halt meg.
Most két magas hendikepszámú telefont használok egyszerre. Az egyiken nem látok semmit, de tudok tácsázni viszont az sms-eket nem látom, a másik meg nem jelzi ki a nem fogadott hívásokat és néha eltűnik az egész telefonkönyv.
Most azonban mennem kéne iskolába, mert mindjárt egy rohadt unalmas dupla németórám lesz.

Ez az első írásom ebben az évben.
Szilveszterkor rendhagyó módon jól érezem magam. Győrben voltam egy házibuliban ahol a gazdát nem ismertem és még sok más embert,illetve az ismerőseimből 25% el sem jött, de a végére már mindenkiről tudtam nagyjából hogy ki. Meg utána elmentünk páran táncolni is egy nagyon retrós diszkófélébe. Sétáltam is, melegszendvicset is sütöttem a többieknek méghozzá a győri lakásomban, bár fogalmam sincs hogyan keveredtünk oda. Úgyhogy nagyon tevékenyen telt az év első pár órája.
Bár azt utálom az első napban hogy valahogy belém vésődött hogy amit akkor csinál az ember, azt fogja az egész elkövetkezendő évben is. Ez így túl nagy felelősséget pakol rám. Mondjuk az optimista hogy délig ágyban voltam.

Újévi fogadalom
Eszter tett egy újévi fogadalmat
Minden eddiginél jobban fogok halogatni minél több dolgot.

Ezt dobta ki nekem a facebook.:)
Szóval most inkább bele sem gondolok hogy holnap már iskola, és legkésőbb hétkor fel kéne kelni.