A nyári szünet napjait tengetem, de azért van így is elég dolgom szerencsére, mert az eseménytelen napokon megöl az unalom. Szoktam menni lovagolni, meg Trója próbák is voltak a múlt hétig, csak azóta már lement a főpróba meg az előadások a rendes színházban. A lovasszínházas Trója dolgok meg júliusban lesznek a legnagyobb erőbedobással.Olyan jó lett a jelmezem amit csinált nekem a Rita, de most teszek is be képet a főpróbáról,bár annyira nem látszódom,mert Tenya rám nehezedik teljes súlyával... Múltkor csináltam lecsót vacsorára, úgyhogy igazi konyhaművész is vagyok mit ne mondjak :D Na jó, kb. ez az első ehető étel amit csináltam eddigi életem folyamán, és nem is szándékozok nagy séffé válni.
Lehet hogy ősszel elmegyek modellkedni valamelyik európai divatvárosba, vagy Szingapúrba, de ezt sajnos nem én döntöm el hogy hová, hanem az ügynökség.
Meg nem akarom az éneklést elhanyagolni, elvégre jövő tavasszal már felvételik vannak és szeretnék Bécsbe jutni az ottani zeneakadémiára, vagy még azért nézegetek hogy milyen jó helyek és főleg jó tanárok vannak.
Ezen a nyáron is elmegyek Máltára, alig várom már, tavaly az egy jó időszak volt nagyon. Most kicsit kevesebbet leszek ott, mert haza kell jönnöm, hogy elutazhassak Svájcba a konzis vonószenekarral lesz ott egypár koncertünk.

Ez most egy jó kis este volt, most értem haza, ilyen költős-rómerházas-buffalos-érettségiutánis hangulat uralkodott. Egész meleg van az esős idő ellenére,de szerintem mostmár lefekszem, bár még mentem volna tovább szívesen, csak haza kellett menniük a többieknek.

Meg van egy percem amig irhatok, mert Horvatorszagban vagyok, a portanal netezek es visszaszamlalja az idot. Nemsokara indulunk haza:)

Kint ezer ágra süt a Nap, végre megjött a nyári idő. És már alhatok tovább,mert nincsen tanítás, ez már a vizsgahét a sulinkban. Holnap kell majd énekelnem ,utána meg tényleg teljesen szünethangulatban leszek. De ezt az utolsó hetet különösen élvezem Győrben, mert még itt vannak a sulistársak, de már mindenki csak a zenére koncentrál, és azért több időnk van. Ma elmentünk ebédelni négyesben a Patio-ba, ahol még sosem voltam kajálni. Utána meg semmi dolgunk nem lévén, kiültünk a Széchenyi-térre, meg fröcskölődtünk a vízzel. (nemrég hallottam egy jó győri szót by Peti=lefröcsélni XD)
Tényleg jó hangulatúvá tesz ez az idő. Egyedül az aggaszt hogy nem jó a hangom teljesen, mert be vagyok picit rekedve, ezért sem megyek ma színházas próbára, mert minél kevesebbet akarom terhelni a hangom a vizsgáig. Még mézet is eszek, pedig azt nem szeretem.
Tegnap bástyáztam is a konzisokkal, de a gitáros klikkben ültem, mert a nyergesi koncertről volt szó, amit én élőben is láttam. Jó kalandos tortúra volt nekik, mert még az autó is tönkrement, és fizetést sem kaptak, csak filléreket a megállapodás ellenére.De jó volt találkozni velük helyi környezetben:)
A hétvégén meg a nemzeti vágtán voltam, ahol Berci (döntős) és Tenya (celeb no.1) is remekelt, bár azért az a nap nagyon lefárasztott fizikálisan és mentálisan is...
Nem írtam le azt sem, hogy voltam lovas vadászaton, még május 30-án Corival. Élménydús volt, meg el is estem Corival a sárban, úgyhogy nem hazudtolta meg önmagát, és ő lett a nap végére a legmocskosabb ló.
Tegnap ahogy vonatoztam Győrbe, még spirituális élményben is részesültem, mintha két idegen rólam beszélt volna (egyébként egy "Eszterről") akinek mit kéne csinálnia, és lehet hogy azt kéne csinálnom amit ők mondtak.
De teljesen elcsodálkoztam a napokban, hogy milyen sablonos az élet.

Facebook frázis:
Mondd ki amit ki akarsz mondani, tedd azt amihez kedved van, ne bánj meg semmit és ne hagyd hogy az emberek elgyengítsenek! :)

Mostanában szinte mindennap voltam külföldön is, mert szerdán Bécsbe utaztam, megnézni a zeneakadémiai felvételit, péntek-szombaton pedig Szlovákián át mentem Romhányba. Ott volt egy előadás a színházasokkal, egy hakni, ami jól sikerült, de nagyon fárasztó volt az út odáig, mert messze van tőlünk. Az idő is furcsa volt, egyszer hőség, fél óra múlva meg monszun eső.Lovagolni a saját lovamon már jó régen voltam, de nagyot nőtt a szememben, látva a kontrasztot a romhányi lovak és a komáromiak között. De majd ma bepótolom.
Olyan fárasztó az évvége, jöhetne már a nyár.

A napokban volt Cori 10. szülinapja illetve Szellőé is. Azért gondoltam erről még itt megemlékezem mielőtt valamibe belekezdenék. Bár most sürget az idő, mivel hamarosan be kéne mennem az iskolába is. Mostanában gyakran lemegyek a Rába-partra itt Győrben. Múlt héten egy harmincfős alterarc társasággal voltam, akikből kb. 5 embert ismertem de hármat közülük csak facebookról. Lehet hogy a jó idő is tehet róla, bár főleg más, de most jól érzem magam teljesen a bőrömben,nem vagyok stresszes sem meg ilyesmi. Hétvégén meg megint lesz Komáromban előadás, de ebben most inkább nézőként szeretnék csak részt venni.
Van már skype-om is, és örömmel konstatáltam hogy megértem az angol beszédet videóban, pedig a kiejtés miatt azt nehezebbnek találtam eddig mint az írást. Egy volt máltai barátommal beszélgettem.Aztán csináltam webkamerával hülye képet, de egész jóra sikeredett, nekem amúgy sincsenek jólesően idiótás képeim, csak főleg beállított,fotósok által csinált képek.
Egyébként egy csomó konzissal beszélgettem, akikkel eddig soha, és egész jófejeknek találtam őket. Ilyenek például a másodikosok. Az elsős osztály még mindig idegesít, csak pár egyéniség van akit szeretek közülük. Olyan rossz hogy nekünk még nincs tanítási szünet,bár érettségiztem volna már idén...