Annyira rosszul érzem magam hogy el nem tudtam volna ezt képzelni egy éve hogy ilyesmi is lehetséges. Hogy csak úgy, szimplán érzelmi kitöréseim miatt kerüljek mély letargiába. Mondhatni alig vannak pozitív napjaim. Tegnap este még elég jó volt,mert elmentem a Mediawave-s cuccra a Rómer Házba, ami tele volt tömve alternatív meg sátorozós illetve hippi fazonokkal,és olyan laza volt az egész. És legalább kimozdultam este, mondjuk be kellett vetnem az erőszakosságomat hogy magam mellé toborozzak valakit. DE a lehető legjobban jártam mert végre beszélgethettem egy jót valakivel aki figyelt rám és én is meghallgattam őt és erre már olyan ritkán van alkalmam,mert mindenki elrobog mellettem és egyre felszínesebb körülöttem a világ. És jó volt a zene is amit ott játszottak. (Ez amúgy ilyen underground-klubszerűség Győrben, ahova sajnos ritkán jutok el)
És most ott tartok hogy sehol.
Most megpróbálom berakni a zenekar egyik klipjét, de nem jön össze, elfelejtettem hogyan kell..

Mindenkinek vannak sötét foltok a jelenében. Ez egy érdekesre kifordított mondat,és tetszik is.
Ma reggel cseresznyeszirmos volt a szőnyegem. Még mindig az, csak már kezdenek fonnyadni,de hagyom az egészet. Hasonlít az úrnapi körmenetekhez. Emlékszem (na mi van akkor ha eltesszük az üvegszemet egy díszdobozba-emlékszem lesz...) na szóval kiskoromban mindig dobáltuk a szirmocskákat a templom körül, milyen szép volt. Erről meg eszembe jutott hogy Lojzi atya miattunk őszülne meg ha már nem lenne eleve az. Mert hogy mi sosem járunk le Dalmával a hittanóráira,pedig még régen megígértük hogy engedelmes bárányok leszünk hitélet terén. De nembaj, nálam már nagy előrelépés hogy megtaláltam a leendő bérmálkozós szentemet akinek a neve sem rossz és nem egy erényes mártírom szűz aki tizenévesen elpatkolt mielőtt még bármi bűnt elkövethetett volna.(CHantal Fanciska) Viszont bérmaszülőmet mély homály fedi. Bár még nem tudom hogy egyáltalán komolyan tudom-e venni és használna-e nekem. Hogy mennyire érzem most fontosnak. Egy csomó kortársam már "kipipálta", letudta. Lehet hogy majd találok egy ösztönzőbb társaságot akikkel nagyobb kedvem lesz ehhez.
Annyi mindent leírtam volna ma de nem tehetem mert nem jutok időhöz.

Történet

Ez a kép tetszik. Kicsit szomorú, de az egész mozgásban van, és félő hogy a lányt a végén el fogják árasztani a fekete repülő lényecskék. És ezt én most a rosszindulatú megjegyzésekhez tudom hasonlítani, amelyek próbálnak megmételyezni, de emellett mégis egy szívet formáznak és lüktet az ellentmondásoktól, és ennek megkoronázásaként pont őbelőle indul ki az egész. Nem is tudom megmagyarázni, és fáradt is vagyok.
Ma egy lélekölő emberrel utaztam haza, és nagyon elszomorított, pedig felhúztam magamban a védekező gátat, amellyel nem hiszem el a kavarásait, de még így is elkapott valami fáradt,elhagyatott érzés... És mindig úgy forgatja bennem a kést hogy aztán moshassa kezeit..
És nem tudom hogy kik szeretnek igazán. És hogy mennyire vagyok fontos. Tulajdonképen már semmit nem tudok és az az elszomorító hogy már ezt is csak delejes ködön át látom. A gondolataim is elszivárogtak a fejemből, s közben már be is sötétedett. Ez a nap is úgy telt el hogy nem lesz érdemes rá emlékezni. Milyen jó volt egy hete ilyenkor. Ma egyedül akkor voltam felszabadult amikor egy okos és kedves embernek kiönthettem a lelkem:) Bár neki is elég sok problémája van, majd legközelebb én leszek a jófej.
Már én sem tudom hogy vajon tényleg szabad-e a tettekben hinni.
Remélhetőleg rébuszokban beszéltem.

Nem tudom miért de mostanában megint nem áll a kezemre a blogolás. Meg nem szeretem teljesen kiadni ilyen helyen magamból az érzéseimet meg efféléket, és mostanában megint elő szoktam venni nagyritkán a kézírásos naplómat is, amit senki nem olvas. Meg írok hülyeségeket is, de olyat amire nem kiváncsi a nagy közvélemény. Maximum az az öt ember aki néha elolvassa mit irkálok errefelé.
Mint észlelhető főként este tudok leülni a számítógép elé, de csak akkor van alkalmam írni is, amikor már kihaltak az msn-ező pajtik, mert egyszerre 3 tevékenységet nem tudok folytatni a számítógépen. Meg közben élem a 3D-s életemet is. (Vagyis 4D,mert öregszünk is)
Tegnap elhagytam a lakáskulcsomat, kétszer átjártam minden helyet ahol azon a napon megfordultam,de az akció sikertelenül zárult. Ebben csak az volt a probléma hogy egyedül voltam Győrben, a nővérem Pest mellett volt, és nekem pedig fellépésem volt itt Győrben a Városháza környékén, illetve a székesegyházban is. Viszont nem jutottam be a lakásba, így a koleszos lányoktól kuncsorogtam egy blúzt, nagyon aktívak voltak, öt felajánlás is érkezett a javamra, de abból
-egy nem ment a farmeremhez,melyen piros-kék indák kacskaringóznak,
-2 le volt valamilyen eledellel pecsételve,
-egy pedig nagy volt rám kissé, és a narancssárga melltartóm sem volt túl előnyös ahogy áttetszett a lehelletnyi anyagon...
A végén egy jóindulattal még népiesnek is nevezhető felsőt kuncsorogtam, melynek dereka rövid volt de legalább nem a sárga garbórövidujjasom maradt rajtam.
Kicsit furán éreztem magam a díszes tömegben főleg hogy mindegyik nézőn különb öltözet pompázott mint rajtam, de talán Isten megbocsát hogy hajlékában bőrdzsekistül énekeltem valami egyházi népéneket. Különben máig nem tudom hogy mire szolgált ez a megemlékezés, azt tudom hogy fanatikus zarándokok is részt vettek akik Csíksomlyóra tartanak a húsvéti zászlóval...
Miután túléltem ezeket a megpróbáltatásokat (amúgy előtte este tudtam meg hogy énekelni kéne valamit és kissé felkészületlenül ért), utána visszamentem az iskolába, mert hát Lili még nem érkezett meg, és ott töltöttem el még kb egy és fél órát. A hegedűmet szerencsére ki tudtam bányászni a lezárt szekrényemből Atka segítségével, mert az ő kulcsa kb. az egész sort nyitja csak kreatívan kell forgatni.
később megérkezett a nővérem és hazatérhettem otthonomba, s itt még telefonáltam pár jólesőt bizonyos személyekkel, így majdnem jókedvvel aludtam el, ennek csak az szabott határt hogy zilált lelkiállapotom mindenben összeesküvést sejtett, de azt gondolom hogy ezt nem fejtem ki bővebben a késői időre való tekintettel.
Ma ebédkor szerencsére megkerült a kulcscsomóm, mert a menzán tegnap bedobtam a kotyvalékkal együtt a mosogatóhelyiségbe. De ez is azt bizonyítja hogy a héten különösen és veszélyesen szórakozott vagyok. Eme eszmefuttatásom megkoronázásaként álljon itt mai kedvencem:
Az igazi pihent ember:

• ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ •
| Ha kivágod ezt a |
| kupont, vehetsz |
| egy új monitort! |
• ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ •
:D

Ma lebegek valahol.